Az EU-ban azonban a talajok 70 százaléka nincs jó állapotban.

E stratégia feladata, hogy növelje a talaj széntartalmát a mezőgazdasági területeken, küzdjön az elsivatagosodás ellen, helyreállítsa a degradálódott földterületeket és talajt, és biztosítsa, hogy 2050-re valamennyi talaj-ökoszisztéma egészséges állapotban legyen.

“Az erdőirtásról szóló rendeletünk választ ad a polgárok azon felhívására, hogy minimálisra csökkentsük Európa erdőirtáshoz való hozzájárulását, és mozdítsuk elő a fenntartható fogyasztást. A hulladékszállításra vonatkozó új szabályaink fellendítik a körforgásos gazdaságot, és biztosítják, hogy a hulladékexport máshol ne károsítsa a környezetet vagy az emberi egészséget. Talajvédelmi stratégiánk pedig lehetővé teszi a talaj egészségessé tételét, fenntartható használatát és a szükséges jogi védelmet” – összegezte a három javaslatról véleményét Frans Timmermans, az európai zöld megállapodásért felelős ügyvezető alelnök.

© AFP / DURSUN AYDEMIR

 

Az első kritikák

A brüsszeli klímavédelmi tervek egyik leghangosabb kritikusai a Zöldek európai parlamenti képviselői. Általában úgy vélik, hogy amit az Európai Bizottság nagyszabású és ambíciózus tervként harangoz be, az édeskevés az igazi eredmények eléréséhez. Így volt ez most is. Az erdőirtás megállításával kapcsolatos javaslat Heidi Hautala EP-képviselő szerint a természetvédelem mellett az emberi jogok tiszteletben tartását is fontos figyelembe venni, különös tekintettel az őslakosok és a helyi közösségek jogaira. Másrészt a képviselő kevesli, hogy csak a marhahús, a kakaó, a kávé, a pálmaolaj, a szója és a fatermékek szerepelnek a listán, miközben számos egyéb termék is negatív hatással van az erdőirtásra.

Régóta ösztönözzük a Bizottságot, hogy a marhahúson, a gumin és a kukoricán kívül más húsokat is emeljen be a javaslatba

– mondta Heidi Hautala. Párttársa, Ville Niinistö szerint a Bizottság javaslata túl sok kiskaput tartalmaz. “Bolygónk biológiai sokféleségének megőrzéséhez nem elég csak az erdőkre koncentrálni, hanem más ökoszisztémákat is meg kell védeni, mint például a szavannákat, a vizes élőhelyeket és a tőzeglápokat. A Bizottság e tekintetben alulteljesítette” – jelentette ki.

Az új KAP (a közös agrárpolitika) jogszabály továbbra is ösztönzi a talajt károsító mezőgazdasági gyakorlatokat, ezért az EP-képviselőknek ez le kellene szavazniuk – ezt már egy másik zöld politikus, Bas Eickhout mondta, hozzátéve, hogy a talajvédelmet többé nem szabad egyedül az EU-tagállamokra bízni, ezért örvendetesnek tartja, hogy a Bizottság európai talaj-egészségügyi törvénnyel áll elő.

Ugyancsak bírálatának adott hangot a COPA-COGECA, az európai gazdálkodók és agrárvállalkozások érdekeit képviselő csoport. Közleményük szerint az erdőirtás visszaszorítására olyan eszközt is be akar vetni az EU, amelyhez nincs joga. “A WTO tagjaként az EU-nak teljes mértékben tiszteletben kell tartania a WTO szabályait, és biztosítania kell egy nyitott, átlátható és méltányos többoldalú kereskedelmi rendszert. Ebben a tekintetben az országok kategorizálására vonatkozó teljesítményértékelési rendszerről szóló jelenlegi javaslat összeegyeztethetetlen ezekkel a szabályokkal, és súlyos következményekkel járhat a jövőbeni kereskedelmi kapcsolatokra, és torzíthatja a versenyt mind az uniós, mind a globális piacon” – jelentették ki. Ezen kívül hiányolják azokat a terveket, amelyekkel a gazdálkodók kárpótolhatók abban az esetben, ha egyes, mezőgazdaságban szükséges termékek (fehérje, takarmány) a szigorítások miatt lényegesen drágábbá válnának.https://hvg.hu/eurologus/20211121_Erdovedelem_hulladekkezeles_talajvedelem__uj_brusszeli_javaslatok