• Intézkedések lazítása – NEM

A pandémia során különböző országokban számos alkalommal megfigyelhettük, hogy a korlátozó intézkedések feloldását a terjedés gyorsulása követte. A közelmúltban azonban ilyen nem történt.

  • Megnőtt a kontaktusok száma – NEM VALÓSZÍNŰ

A kontaktusok száma a központi intézkedésektől függetlenül is változhat. Az Egyesült Királyságban a foci EB idején a pubokba zúduló fiatalok különös járványgörbét produkáltak, amivel még a legjobb brit modellezőket is megtréfálták. A kontaktusok számát Magyarországon is monitorozzuk, mind online kérdőívvel, mind reprezentatív felmérésekkel. Áprilistól nyár végéig folyamatosan nőtt a kontaktusok száma, azóta viszont nem nagyon, és a mobilitási indexek sem ugrottak meg mostanában. Ezek a felmérések viszont nem igazán alkalmasak az egyes tömegrendezvények hatásának felmérésére. Ha a kontaktusok növekedése lenne a fő magyarázat, akkor ez a többi érintett országgal is szinkronban kéne, hogy legyen.

  • A közölt adatok eltúlozzák a járvány súlyosságát – NEM

Az adatok megbízhatósága világszerte érzékeny kérdés volt az egész pandémia során. Előfordult már, hogy bizonyos adatsorok hamis képet adtak a járvány valódi alakulásáról, de akkor is jellemzően alulbecsülték a helyzet súlyosságát. Jelenleg azonban több, egymástól független forrásból képzett indikátor is hasonló irányba mutat: a helyzet minden kétséget kizáróan romlik.

  • Többet tesztelünk – NEM

A második hullám elején egy ideig népszerű tévhit volt, hogy nem is a fertőzöttek száma nő, csak többet tesztelünk ezért találunk több esetet. Ezt cáfolta akkor is és most is a tesztek pozitivitási arányának az emelkedése, ami jelzi, hogy az összefüggés éppen fordított: mivel egyre több a beteg, több lesz az elvégzett tesztek száma is. A növekvő tesztpozitivitási arány azt mutatja, hogy a jelentett esetszámok inkább alulbecslik a valódi növekedési arányt. Emellett a kórházak terheltsége is dinamikusan nő, ami független a tesztelési aktivitástól.

  • Csökkent az egyéni védekezés szintje – NEM

Az esetszámok hirtelen emelkedéséhez vezethetne, ha sokan egyszerre felhagynának az egyéni védekezéssel. Az elmúlt hetekben azonban ennek az ellenkezőjét láttuk, egyre több intézmény vezetett be újra maszkhasználatot. A felméréseink szerint is a maszkviselési hajlandóság az elmúlt hetekben növekedett, bár még jelentősen elmarad a szükséges szinttől.

  • Új variáns terjedése – NINCS ILYEN ADAT

Az alfa variáns térnyerése január-februárban a mért reprodukciós szám növekedését okozta. A félig átoltott Kelet-Európa, ahol ráadásul még jelentős terjedés is van, kedvező terep egy olyan variánsnak, amelyik a korábban szerzett immunitást képes kikerülni. Egy újabb variáns elterjedése is okozhatná a mostani jelenséget, de jelenleg nincs ilyen információnk. Hozzá kell azonban tenni, hogy a régiós országok nem járnak élen a variánsmonitorozásban, így kérdéses hogy egy, a környékünkön felbukkanó új variánst képesek lennének-e észlelni.

  • Külső hatások – LEHETSÉGES

Az alacsony átoltottságú balkáni országokban nagyon súlyos a járványhelyzet, és a mobilitás révén erősen össze vannak kötve a közép-európai régióval. Elképzelhető, hogy a jelentős számú behurcolásnak is szerepe van a járvány felfutásában, bár egy jól működő járványügyi rendszer mellett az importálások nem feltétlenül okoznak országos járványt. Magyarország délkeleti részén volt egy erős felfutás, és Németországnak is inkább a déli és keleti régióiban romlik most a helyzet. A balti államok súlyos járványhulláma is összefügghet azzal, hogy Oroszországban sincs kontroll alatt a vírus.

  • Szezonalitás, környezeti tényezők – LEHETSÉGES

A szezonális hatások nagyon összetettek, részben környezeti (hőmérséklet, páratartalom), részben biológiai (az emberek immunrendszerének és általános egészségének az állapotában is van szezonalitás), részben emberi tényezők (több időt töltünk rosszul szellőző zárt terekben) kombinációja. Ez kétségkívül egy létező hatás, de az elmúlt időszakban nem volt annyira drasztikus az időjárás változása, hogy önmagában ez magyarázná a jelenséget.

  • Gyengülő immunitás – LEHETSÉGES

Ez a járvány jövőbeli alakulását nagyban meghatározó tényező. A populáció védettsége ugyanis nemcsak nő (az oltások és az átvészeltség révén), hanem idővel fogy is. Egyre több publikáció lát napvilágot arról, hogy néhány hónap elteltével a fertőződéssel szembeni védettség jelentősen gyengül, a súlyos megbetegedés elleni védelem azonban hosszabb ideig magas marad. Az idővel gyengülő immunitást figyelembe veszik az újabb modelljeink is. Ezen magyarázatot gyengíti viszont, hogy míg Magyarország a tavaszi tömeges oltásokban egy hónappal a régió többi országa előtt járt, a trendfordulóban már nem voltunk a többiek előtt.

  • Tranziens dinamika – NEM VALÓSZÍNŰ

Létezik egy matematikai elméleti lehetőség, hogy amikor a kontaktusok struktúráját átrendezzük (pl. iskolakezdéskor), akkor a járvány a korábbi pályájáról egy újra vált át, de eközben van egy átmeneti időszak, amíg az új növekedési ütem kialakul. Elvben lehetséges lenne, hogy amit látunk az pusztán a nemlineáris dinamika sajátossága, de a magyar kontaktmátrixokkal végzett modellszámításaink ezt nem támasztották alá.

  • Versengés a légúti vírusok között – LEHETSÉGES

Érdekes jelenség, hogy a különböző szezonális felsőlégúti vírusok járványának csúcsa általában nem esik egybe, hanem egymást követik szinte menetrendszerűen: amikor az egyik lecseng, akkor jön a másik. A különböző vírusok egymással is versengenek. Ebben immunológiai tényezők is szerepet játszanak, kimutatták például, hogy az éppen rhinovírussal fertőzött személyeket az immunválasz miatt a SARS-CoV-2 nehezebben fertőzi meg. De van egy epidemiológiai aspektus is: ha egy vírus nagy számú megbetegedést okoz mondjuk az iskolákban, akkor sok beteg gyerek marad otthon, ami nehezíti a többi vírus terjedését. Szeptemberben a háziorvosok és a gyerekorvosok rekordszámú beteget jelentettek légúti tünetekkel, ezeknek azonban csak a töredéke volt COVID-19. Elképzelhető tehát, hogy a más légúti vírusok okozta járvány akadályozta egy ideig a koronavírus terjedését, de ezt a magyarázatot gyengíti, hogy jelenleg is nagy számban cirkulálnak más légúti vírusok is.

  • Társadalmi heterogenitás – LEHETSÉGES

A korábbi hullámokban is jelentős különbségeket láttunk egyes társadalmi csoportok érintettségében. Azt is tudjuk, hogy az oltottságban is jelentős területi egyenlőtlenségek vannak, és a korábbi hullámokban is voltak olyan régiók, ahova később jutott el a járvány. Elképzelhető, hogy most ért el a negyedik hullám olyan alacsonyabb oltottságú, sérülékeny csoportokhoz, akik körében emiatt gyorsabb a terjedés.

Összességében elmondható, hogy a járvány októberi gyors felfutásában több tényező is közrejátszhatott. Ezek között

RAJTUNK KÍVÜL ÁLLÓ OKOK IS VANNAK, AZ AZONBAN, HOGY EZ MILYEN HELYZETBEN ÉR MINKET ÉS ENNEK MI LESZ A KÖVETKEZMÉNYE, A MAGYAR JÁRVÁNYVÉDEKEZÉSEN MÚLIK.

Mi jön most?

A tavaly őszi járványhullámot okozó vírusnál mintegy háromszor fertőzőbb delta variáns ellen a jelenlegi átoltottsági szint (ami a nyugat-európai országokénál alacsonyabb) önmagában nem elég. Magyarországon nagyon fontos lenne emelni az átoltottságon, a már oltottak közül pedig minél többeknek minél gyorsabban kérnie kellene a harmadik oltást is, hiszen az adatok szerint az nagyon magas védettséget biztosít. A harmadik oltások beadását az elsők között kezdtük, és ebben a régió többi országát máig megelőzzük. A harmadik dózis egyébként nem egy kuriózum, több betegségnél is a teljes oltási sor eleve három vagy akár még több dózisból áll, és utána alakul ki tartós védettség.

A JELENLEGI TRENDEK RÖVID IDŐ ALATT SÚLYOS HELYZETET IDÉZHETNEK ELŐ.https://www.portfolio.hu/gazdasag/20211103/miert-robban-a-jarvany-magyarorszagon-rost-gergely-elemzi-az-okokat-508346