Miskolc. A lakosság száma 130.000 ezerre fog csökkenni

A magyarországi településeknek, így Miskolc városának is, amellett, hogy reagálnia kell az
éghajlatváltozás kihívásaira, a digitalizáció által kínált gyors technológia fejlődésre, a váratlan külső
helyzetekre, a világ városainak döntő többségével ellentétben nem a túlnépesedés okozta
infrastruktúra használattal kell szembenéznie, hanem azzal a ténnyel, hogy drasztikusan csökken a
lakosság száma. A településen jelenlévő problémák ellenére (vagy ezen problémákkal együtt is)
Miskolc számos olyan adottsággal és erősséggel rendelkezik, melyek megadják a lehetőségét annak,
hogy ez a negatív folyamat megálljon és pozitív irányba meginduljon. Rövid távon lehet kezelni egyegy problémát (például az autóhasználat és ezáltal a károsanyag kibocsátás csökkentését a
tömegközlekedés fejlesztésével), de ahhoz, hogy Miskolc megtartó város legyen és egy élhető otthont
jelentsen az itt élők számára, alapvető változásokra van szükség.
A demográfiai trendek alapján egyértelmű cél volt a mostani tervezési időszakban, hogy valamennyi
dimenzióhoz rendelt beavatkozásnak közvetlenül vagy közvetetten hozzá kell járulnia a város
népesség megtartó erejének növeléséhez is.
Miskolc jó adottságokkal rendelkezik (pl. 2013. évtől kezdődően a Tatár utcai fűtőműből hőenergiával
ellátott avasi és belvárosi városrészek primer energia igényének több, mint 50%-át a távhőszolgáltató
megújuló, geotermikus energiaforrásból biztosítja, 2020. évben a megújuló részarány az avasi
városrészben 68,28%, a belváros esetében 60,31% volt, ami európai szinten is versenyképes
szolgáltatást jelent) ahhoz, hogy az eddigi fejlesztésekre és megindult folyamatokra építve elérjen egy
klímasemleges városi működést, azaz minimalizálja a károsanyag kibocsátást és közel annyi
károsanyag megkötésére kerüljön sor, mint amennyit a városi infrastruktúra kibocsát.
Miskolcon a városi környezet attól válik fenntarthatóvá, hogy minimalizáljuk a környezeti terheléseket,
csökkentjük a légszennyezést, a széndioxid-kibocsátást és a vízszennyezést, megszüntetjük a hálózati
vízveszteséget, miközben főként megújuló energiaforrásokra támaszkodva a minimalizáljuk
energiafelhasználásunkat, a sűrűn lakott belvárosi területeken enyhítjük a városi hőszigethatást,
ezáltal is javítva a városlakók életminőségét. Törekedni kell a hulladéktermelés csökkentésére és
hulladékok egyre nagyobb arányú újrahasznosítására, a körforgásos gazdaság erősítésére. Az
energetikai mellett fontos az élelmiszerellátás terén is segíteni a város önfenntartó képességének
javítását, a helyi (városi és megyei) gazdasági szereplők helyzetbe hozásával, a rövid ellátási láncok
megerősítésével, ebben jelentősebb integrátori-támogató szerepkör felvállalásával.
Ezekkel egy olyan élhető és környezeti kitettségnek ellenálló városi környezetet lehet kialakítani, ami
segít megtartani a jelenlegi népességet, másrészt visszavonzza a városhoz kötődő fiatalokat,
munkaképes korú aktív réteget is. A gazdasági prosperitás biztosítása mellett a klímasemleges városi
működés elérése lehet egy olyan kitörési pontja a városnak, amely megkülönböztetheti a régióban
lévő többi nagyvárostól és Európán belül is jó gyakorlatot teremt.
A stratégia megalapozása – társadalmi, gazdasági folyamatok
A tervezés első lépése volt a partnerségi folyamatok definiálása, a partnerségbe bevont szereplők
azonosítása. A megalapozó fázis elején lakossági és intézményi kérdőíves felmérésre is sor került.
Az adatfelvételkor rögzíthető állapoton kívül elemzésre kerültek a város tematikus sajátosságai
(demográfia, gazdaság) és működési területeit (városüzemeltetés) jellemző folyamatok és trendek is.
Az adatfelvételek során rögzített adatok felülvizsgálata szükséges a 2022 októberében elvégzett
népszámlálás alapján közölt KSH adatok alapján.
A demográfiai folyamatok sajnos az egyik legkedvezőtlenebbek a magyarországi városok tekintetében.
A megalapozó munkarész készítéskor elérhető adatok alapján 2020 decemberében Miskolc területe
236,67 km2
, állandó népessége 155 476 fő, lakó népessége 150 695 fő, népsűrűsége 665,66
11
fő/ km2
volt. 2011-2020 között az állandó népesség 12 204 fővel, 7,3 %-kal csökkent, a lakónépesség
csökkenése még ennél is nagyobb arányú volt (14 278 fő, -8,6%). Az elmúlt 30 évet vizsgálva közel
50.000 fővel, azaz majdnem negyedével csökkent a lakónépesség száma Miskolcon. Az elmúlt 20 év
trendjeit tovább modellezve megállapítható, hogy 2035-re ugyanannyi aktív korú lesz a városban, mint
inaktív és a lakosság száma nem sokkal fogja meghaladni a 130.000 főt. Ezek a folyamatok olyan
jelentős kihívások elé állítják a városüzemeltetést, a közszolgáltatások megszervezést, ami már most
azonnali beavatkozásokat indukál.
A népességszám csökkenését a mortalitási adatok mellett több tényező is magyarázza. Az elmúlt
években a vándorlási egyenleg a 2016. év kivételével negatív volt, azaz többen hagyták el a várost,
mint ahányan odaköltöztek. A bevándorlások elsősorban a közeli településekről és a közeli városokból
történik. Az elvándorlások iránya is jól beazonosítható; az elvándorlók jelentős része a közeli
településekre és közeli városokba költözött, az agglomerációba költözött lakosok többsége pedig
továbbra is Miskolcon dolgozik.
Miskolcon a népesség iskolázottsági szintje az országos és megyei adatokhoz hasonlóan javuló
tendenciát mutat, azaz a közép- és felsőfokú végzettséggel rendelkező népességen belüli aránya
növekszik, ugyanakkor egyre kevesebben vannak, akik nem végezték el az általános iskola 8 osztályát.
Az iskolai végzettséget jelző mutatók kedvezőbbek mind a megye, mind az országos adatoknál.
2021 júniusi foglalkoztatási adatok alapján az összes nyilvántartott munkanélküli száma 5085 fő, ebből
a 365 napon túl folyamatosan nyilvántartott munkanélküliek száma 2003 fő, a relatív munkanélküliségi
mutató 5,15%.
A városon belüli társadalmi egyenlőtlenségek kialakulását befolyásolja az életkor (idősek és fiatal
pályakezdők) és a családi helyzet (csonka családok), a foglalkoztatottság és jövedelem szint, valamint
az iskolázottság. Az egyenlőtlenségek hatására szlömösödés, ill. szegregálódás indult egyes
lakótelepeken belül is (pl.: Belvárosi lakótelep, Avasi lakótelep, Diósgyőri lakótelep, Szentpéteri Kapu
területe, Selyemrét-Keleti városrész, Tetemvár), ill. Bükkszentlászló.
A lakossági kérdőív eredményei alapján a leggyakrabban említett társadalmi konfliktusként
megemlíthető a szegregátumokban élő lakossággal, mélyszegénységben élőkel és a hajléktalanokkal
szembeni negatív attitűd az eltérő életvitel és a közösségi szabályok be nem tartása miatt (Újgyőri
főtér, Búza tér, belváros, Bábonyibérc, Tetemvár).
Miskolc Megyei Jogú Város Fenntartható Városfejlesztési Stratégiájának elkészítése során az
Antiszegregációs Tervben figyelembe lett véve a Helyi Esélyegyenlőségi Programban és a Leszakadó
Városrészek Munkacsoport összefoglaló tanulmányában feltárt problémák és javasolt intézkedések,
ezen túl az önkormányzati intézmények, hivatalok, civil szervezetek és szakértők körében kérdőívet
készítettünk, amely során a 2014-2020 Integrált Településfejlesztési Stratégia Antiszegregációs
Programjának felülvizsgálata és legfontosabb beavatkozási irányok meghatározása történt meg.
A 2011-es KSH adatok szerinti 35 %-os szegregációs mutató feletti területek száma 31 db volt, a
lakosság száma 6745 fő. A Munkacsoport az elvégzett empirikus kutatás eredményeként, a friss
adatokat figyelembe véve 2021-ben 16 leszakadó városrészt határolt le. A változások okai között az
egyes területek összefüggővé válása, egyes területek megszűnése áll. Megjegyzendő továbbá, hogy új
leszakadó városrészek alakultak ki az elmúlt időszakban.
Miskolcon valamennyi közszolgáltatás elérhetősége biztosított. A szociális ellátás, a köznevelés
nagyrészt települési szinten kerül megszervezésre, az egészségügyi alapellátás szintén önkormányzati
feladat, a járóbeteg és fekvőbeteg ellátást pedig az ország egyik legnagyobb egészségügyi intézménye,
a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház biztosítja. A szociális,
köznevelés és egészségügyi infrastruktúra fejlesztése folyamatos a városban, az országosan jelentkező
humánerőforrás biztosításának problémai azonban Miskolcon is jelentősen hatással vannak a
szolgáltatások fenntartására.