Svájcban, amely kelletlenül ugyan, de befogadott néhány holokausztárvát, azt tapasztalta, hogy ha mondani kezdtek valamit a koncentrációs táborban töltött időről , az emberek elfordultak

http://https://hvg.hu/elet/20211025_Lily_Ebert_Dov_Forman_Auschwitz_holokauszt_TikTokA 20 éves Lily Ebert 1944-ben fogadalmat tett Auschwitzban. Ekkor már több hónap borzalom volt mögötte, a fél családja meghalt a gázkamrákban, a még életben lévő két húgára és rá is minden nap leselkedett a halál valamilyen formában. Jom kippur volt, amikor megfogadta, ha valaha kijut onnan, elmondja a világnak, mi történt – nemcsak vele, hanem mindazokkal, akik már nem tudják elbeszélni a történetüket. „Aznap, amikor ezt a fogadalmat tettem, azt hittem, a világ majd hallgatni fog rám. Hogy én erre egyedül is képes vagyok. Egy kicsit talán optimista voltam. Meg egy kicsit naiv” – írja visszatekintve az azóta eltelt évtizedekre a 17 éves dédunokájával, Dov Formannel közösen írt könyvében, a napokban magyarul is megjelent Lily fogadalmában.

Az elmúlt 75 évben azzal szembesült, hogy ezt a fogadalmat egyáltalán nem egyszerű betartani.

A felszabadulás eufóriája után – miközben Lily és a két életben maradt húga próbált együtt élni a tudattal, hogy a holokausztban „mindent elveszítettünk, ami fontos volt a számunkra, és ezt senki nem adhatta nekünk vissza” – Svájcban, amely kelletlenül ugyan, de befogadott néhány holokausztárvát, azt tapasztalta, hogy ha mondani kezdtek valamit a koncentrációs táborban töltött időről, az emberek elfordultak, nem akarták hallani, szinte senki nem hitt nekik. Az emberek egyszerűen képtelenek voltak felfogni, hogy min mentek keresztül.https://hvg.hu/elet/20211025_Lily_Ebert_Dov_Forman_Auschwitz_holokauszt_TikTok