TÖMEGERŐSZAK ÉS POGROMOK A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ UTÁN – HOGYAN KEZELHETŐK A TRANSZGENERÁCIÓS TRAUMÁK?
Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

Tömegerőszak, pogromok a nyílt utcán. Harc a túlélésért és az ételért. Később elhallgatás és feldolgozatlan, a mélyben szunnyadó transzgenerációs traumák. Hogyan fűzik össze ezek a szépirodalmi művet, illetve a történészi szakmunkát? Milyen az utóélete egy 16 éves regénynek? Miként kaphatnak szerepet a „mesék” mindkét műfajban? Ezekre a kérdésekre is keresi a válaszokat Grecsó Krisztián és Apor Péter a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Glossza podcastjának legfrissebb adásában.

A beszélgetés résztvevőit egy konkrét eset, az 1946. március 7-én, a Csongrád megyei Szegváron lezajlott pogrom („népítélet”) fűzi össze, amelyet Grecsó Krisztián első, Isten hozott című regényében, Apor Péter pedig legfrissebb monográfiájában (Forradalom a hátsó udvarban) dolgozott fel.

A szegvári születésű Grecsó „bennszülöttként” egy szépirodalmi műben vezeti végig az olvasót az eseményeken, amelyek során a vidéki földmunkások tömegesen léptek fel a második világháború lezárása után a helyi zsidók ellen. Ezzel szemben Apor Péter a történeti antropológia eszköztárára és mikrotörténeti elemzésre támaszkodva vizsgálta az erőszakhullámot, amely 1945-1946-ban lényegében egész Kelet-Magyarországon végigsöpört.

A két könyv közötti párhuzamok plasztikusan rajzolódnak ki a beszélgetésben. Kiderül, hogy mindkét könyvben olyan mesék, történetek, narratívák elevenednek meg, amelyeket maguk az eseménysorok szereplői vagy pedig azok leszármazottai mondtak el. Aktív résztvevők és passzív szemlélők különböző interpretációi villannak fel tehát, olyan személyek elbeszélései, akik az eseményeket teljesen eltérő szemüvegen keresztül nézték vagy nézik.

Az adás többet ad, mint a szegvári és a kelet-magyarországi események rekonstrukciója, a különböző interpretációk megvilágítása. A beszélgetőpartnerek részletesen kibontják a transzgenerációs traumák közösségi feldolgozásának elemeit és lehetséges lépéseit. Az egyén vagy egy csoport bizonyosan nem szabadulhat a traumáitól, amíg csupán „felejtésrétegeket hord” rájuk, hiszen azok így a felszín alatt tovább dolgoznak. A traumák feloldásában számos eszköz segíthet: a történetek szavakba öntése azok elmondásával vagy leírásával és persze ez a podcast epizód is.

A Glossza „Forradalom a hátsó udvarban” című adása elérhető a Spotify-on, a Soundcloudon és a Youtube-on.