Nincs racionális ok a magyar szélerőművek tiltására

Tizedannyi szélerőművi kapacitás épült Magyarországon, mint Ausztriában, holott az ország egyes területeinek lehetőségei a szélnagyhatalomnak gondolt osztrák vagy német adottságokkal egyenértékűek. Hazai adatok is azt mutatják ráadásul, hogy meglevő, több mint tíz éve nem fejlesztett szélerőművek kihasználtsága még jobb is Magyarországon, mint a naperőműveké. A technológiai diverzifikáció növelné az ellátásbiztonságot, Magyarország energiafüggetlenségét, és hozzájárulna a szektor dekarbonizációjához, ami elengedhetetlen a törvénybe foglalt klímasemlegesség eléréséhez. A jelenleg is érvényben lévő korlátozások (gyakorlatilag a szélerőművek teljes tiltása) inkább szubjektív értékítéletet, mint szakmai megfontolást mutatnak, kiváltképp a felfutó naperőművi kapacitások tükrében.
Nincs racionális ok a magyar szélerőművek tiltására

Habár Magyarország valóban nem szélnagyhatalom (a mediterrán, illetve az észak-afrikai országokhoz képest nem is napnagyhatalom), szemben a nyugat-európai, atlanti-, és északi-tengeri partvidékkel rendelkező országokkal, ennek ellenére technológiailag és gazdaságilag racionálisan volna lehetőségünk a meglévő adottságok hatékonyabb kihasználására. Szabadon hozzáférhető kutatások, illetve széladatbázisok is alátámasztják, hogy

a szélenergia potenciál az ország egyes területein nemzetközi összehasonlításban is lehetőséget biztosít arra, hogy a hazánkban előállított villamos áram egy jelentős részét szélből termeljük meg.

A technológiai diverzifikáció, hasonlóan a földrajzi és időbeli diverzifikációhoz növeli az ellátásbiztonságot – könnyű belátni, hogy a más-más körülmények között termelni képes megújuló energiás erőművek is segítenek ebben, a szélenergia például az éjszakai termeléssel is hozzájárul nemcsak a technológiai, de az időbeli diverzifikációhoz is.

A fentiek ellenére, habár az új Nemzeti Energiastratégia deklarált céljai az energiaszuverenitás és az energiabiztonság megerősítése, „a szélerőművi kapacitások növelését a stratégia időtávjában” nem tervezi.

A Stratégia Melléklete továbbá megjegyzi, hogy „a hazai empirikus adatok azt mutatják, hogy a […] szélerőművek kapacitáskihasználtsága 21-26 százalék között alakult a 2010-2016 közötti időszakban, amelynek súlyozott átlaga 23,3 százalék volt. [2018:20,72%; 2019:24,75%] […] A klímaváltozásból eredő hosszú távú magas légköri szélmozgásokban bekövetkező változások jelenleg nem jelezhetők előre biztonsággal, így ezek alapján azt feltételezzük, hogy a hazai – jelenlegi és jövőbeli esedékes – szélerőművek kapacitáskihasználási tényezője nem változik szignifikánsanEzért a szélerőművi kapacitások növelését a stratégia időtávjában nem tervezzük.

A hazai szélviharok és a klímaváltozás összefüggéseit tárgyaló cikkében Péliné Németh Csilla, a Magyar Honvédség meteorológus főtisztje megjegyzi, hogy bár az átlagos szélsebesség a klímamodell szimulációk szerint csökken, azonban ez nem befolyásolja Magyarország szélenergia potenciálját.

KAPCSOLÓDÓ CIKKExtrém szélsebességű viharokat hoz a klímaváltozás MagyarországonFokozódó szélviharokat, és ezzel együtt növekvő viharkárokat hozhat a klímaváltozás Magyarországon. Miközben a globális felmelegedés miatt az átlagos szélsebesség csökkenése a Föld mindkét féltekéjén megfigyelhető, ezzel párhuzamosan nő a szélsőséges szeles események valószínűsége.

A Magyar Villamos Rendszerirányító (MAVIR) 2019-es adatai alapján egyébként az 50kW feletti fotovoltaikus erőművek (PV) kihasználtsága 2016 és 2019 között 13,85 és 16,01 százalék között ingadozott, mely nappali kihasználtságra vetítve 28,71 százalék és 30,16 százalék közötti értékeket jelentett.

Az éves kapacitáskihasználás tehát durván a szeles kihasználás kétharmada, azaz a hazai szélerőművek hatékonyabban termelnek villamosenergiát.

Miért állítjuk szembe a szelet a napenergiával?

A stratégia, egyébként helyesen, a fotovoltaikus kapacitások vonatkozásában 2040-re a megcélzott PV-központú nevet viselő szcenáriójában 12 000 MW beépített kapacitást irányoz elő. A bemutatott érvelés azonban a fentiek miatt sántít, és a szélerőművi kapacitások növelésének elvetését a kapacitáskihasználási tényező logikusan nem indokolja, mivel láthatjuk, hogy naperőművekkel összehasonlítva épp a szélerőművek éves kapacitáskihasználása a nagyobb Magyarországon.

A Stratégia továbbá megemlíti a szélerőművek tájromboló hatását is, ami egy szubjektív értékítélet és több ezer hektár naperőművel borított terület esetében is akár felmerülhetne a kérdés.

A valós okok, melyek alapján a Nemzeti Energiastratégia mellőzi a szél-alapú áramtermelést, nem ismertek.

Jogosabbnak tűnő indok lehetne a szélerőművek termelésének nagyobb változékonysága, és nehezebb előrejelezhetősége, mely a MAVIR adataiból is látható.https://masfelfok.hu/2021/09/23/nincs-racionalis-ok-a-magyar-szeleromuvek-tiltasara-szelenergia-megujulo/

Fotó:

Északhírnök
Nagy Zoltán a környék egyetlen szélerőművének a tulajdonosa,