2021 elején elérte a GDP 81 százalékát az államadósság, ez 15 százalékponttal több, mint egy évvel korábban. Az amúgy is nehéz helyzetben lévő déli tagállamok ettől jóval rosszabbul állnak, ugyanakkor a visegrádi országok és Románia sokkal jobban. Már Matolcsy György is a költekezés visszafogását és az adósság lefaragását sürgeti.
Az uniós tagállamok 2021 első negyedévét is nagy hiánnyal zárták, bár a megelőző negyedévhez képest a hiány mérséklődött a kiadások csökkenése miatt – írja összehasonlító jelentésében az Eurostat. Az uniós statisztikai hivatal szerint az EU átlagában a hiány az uniós GDP 6,8 százalékára rúgott, míg az eurózóna átlaga 7,4 százalék volt. Az állami bevételek szintje jellemzően nem változott a megelőző negyedévhez képest, míg a kiadások továbbra is magas szintjét a járvánnyal kapcsolatos kiadások magyarázzák.
Az uniós hiánycél elvileg a tagállamok számára a GDP 3 százaléka (éves szinten nézve), de ezt az Európai Bizottság a koronavírus-járvány miatt sem tavaly, sem idén nem kéri számon, sőt még 2022-ben sem fogja.
11 Responses
Amikor 2008-ban a világválság idején 24 ezer milliárd volt az államadósság, az az ország tönkretétele volt. Ma, amikor 40 ezer milliárd felé közelít, az dicsőség. De ez nem kettős mérce, csak szeretjük Viktort.
Szeresse a Bogár Imre!
Ki nem sz@rja le? Nem devizában van. Tele vagyunk kincstárjeggyel
Előtte meg Fletó önként és dalolva lemondott, mint pártelnök, lemondott , mint miniszterelnök, Bajnai félreállt
Most meg kézzel lábbal Klára nemes tompora mögé bújva jönnének vissza a nagy adósságra ??
csak egy programmal tudnának nyerni; „gyerekek! mi is úgy fogunk hazudni, lopni, csalni, mint a fidesz” ?????
Devizakitettség hablaty?Ezt már ismerjük nerhulladék.
Te beszélsz?
Krizát is , sőt a Milla-s Kulkát is jól cserben hagytátok.
„Nagyon izgalmas a könyv címe is: „Az utolsó mondattal kezdd!” Miért volt jellemző rá ez az idézet?
Mert éjjel-nappal operált, állandóan rohant, és nem volt ideje arra, hogy meghallgassa az üres locsogásokat. Aki hozzá fordult, az többnyire kérni akart valamit. Előtte rövidebben-hosszabban parolázott, de a vége úgyis az volt, hogy kibökte a kérést.
Kulka nem akart időt fecsérelni a körítésre, ezért bevezette, hogy „Az utolsó mondattal kezdd!”.
Hatvannégy évesen halt meg. Miután kiderült, hogy vastagbéldaganata van, mennyi ideig tudott még dolgozni?
Végig. Kezdetben a kollégái nem mondták meg neki, milyen nagy a baj, és a kegyes hazugságoknak, a lélektani csalásnak meg is volt az eredménye: jól érezte magát, mindkét klinikáján dolgozott, továbbra is operált. Hosszú távon persze nem lehetett becsapni, mert nála jobban senki nem értett a manuális vizsgálatokhoz, és saját magán is kitapintott mindent. Az Orvostovábbképző Egyetemen (OTKE), saját rektori irodájában volt a betegágya. Egy akkor fiatal orvos mesélte, hogy továbbképzésen volt az OTKE-n, és meglátogatta a profot, aki megfogta a kezét, és a hasára vonta. Amikor megkérdezte, „Miért csinálja ezt, professzor úr?”, azt felelte: „Azért, hogy megtanuld kitapintani az áttéteket”. Még élete utolsó napján is dolgozott. A végóráiban már nem lehetett vele kommunikálni, mert erős nyugtatókat, fájdalomcsillapítókat kapott. Az utolsó mondata az volt: „Nagyon fáj”. Az egész országot nagy veszteség érte a halálával.
Szerintem még ma sem értük őt utol.
Mit kaptál ettől a munkától?
Rengeteget. A legnagyobb ajándék az volt, hogy ha magamtól nem is járok olyan magaslatokban, mint ahol a prof járt, az, hogy kutattam utána, bogarásztam a munkássága lenyomatait, megismertem az indítékait, engem is felemelt. Ahhoz, hogy becsülettel foglalkozhassak ezzel a rendkívüli emberrel, csodás gyógyítóval, úgyszólván elkerülhetetlen volt, hogy tanuljak az életpályájából, magamévá tegyem a szemléletét. Sok mindent most értettem meg a személyiségéből, és általában az orvoslásról is többet tudok már. Korábban is sejtettem, de most fogtam fel igazán, mennyire fontos a gyógyító munkához az a fajta emberismeret, árnyalt gondolkodás, amire az irodalom, a művészetek tanítanak.”
Ácsi! Az idolod lemondott. Viktornak kiny@lhatod. (Bocsi. Úgysem érted!)
„Az Új Egyenlőség stúdiójának volt vendége Király Júlia közgazdász. A tornádó oldalszele című új könyve apróján a Magyar Nemzeti Bank korábbi alelnökével Pogátsa Zoltán főszerkesztő beszélgetett(videó).
A kétezres évek devizahitel-válságáért potenciálisan a következők tehetők felelőssé: hitelt felvevő lakosság, hitelt folyósító bankok, a pénzügyi piacok szabályozó hatósága, illetve a gazdasági körülményeket meghatározó kormányzat
A svájci frank és a jen alapú devizahitelezés eleve teljesen abszurd volt, mert a hosszú távú hitelezésben igen nagy volt az árfolyamkockázat
Az euró alapú hitelezés viszont logikus volt, akár egy problémamentes termék is lehetett volna, hiszen jó gazdaságpolitikai pálya mellett lett volna rá esély, hogy Magyarország 2006-ban vagy az utána következő években belép az eurózónába, és az árfolyamkockázat megszűnik, hiszen a hiteltulajdonosok euróban kapják a fizetésüket.
Érhető és logikus volt az is, hogy a lakosság a sokkal alacsonyabb kamatozású euró hitelt választotta, mint az akkor nagyon magas kamatozású forinthitelt. A lakosság felelőssége tehát nem igazán áll fenn.
A problémát az okozta, hogy a brutális mértékű államháztartási hiányok miatti gyors eladósodás nyomán a nemzetközi befektetők a 2007-es válság alatt Magyarországot – jogosan- az igen kockázatos országok közé sorolták. Ettől zuhanni kezdett a forint árfolyama, és ez okozta a devizahitel törlesztő részletek megugrását. A devizahitel-válság első számú felelőse tehát a Gyurcsány kormány volt.
Minekutána az első kormányzati éveiben szétesett az államháztartási fegyelem, Gyurcsány megszorításokba kezdett, és ennek ellentételezésének fogta fel a devizahitelezést. („Nem fog fájni!”)
Ahogy a könyv hitelesen dokumentálja, Király Júlia maga is, illetve a Magyar Nemzeti Bank is rendszeresen felhívta a figyelmet a devizahitelezés veszélyeire, ám a politika ezeket figyelmen kívül hagyta.
Magyarország aztán a 2007 előtti időszak gyors eladósodása miatt az Európai Unió első olyan válság országa lett, amely kénytelen volt az IMF-hez fordulni. Csak egy bődületesen nagy, a GDP 20%-át kitevő hitel menthette meg az országot az államcsődtől. A többi visegrádi ország elhatárolódott tőlünk.”
majd posztumusz, főleg
mikor ló legel a sírján
Ácsi! Az idolod lemondott. Viktornak kiny@lhatod. (Bocsi. Úgysem érted!)
„Az Új Egyenlőség stúdiójának volt vendége Király Júlia közgazdász. A tornádó oldalszele című új könyve apróján a Magyar Nemzeti Bank korábbi alelnökével Pogátsa Zoltán főszerkesztő beszélgetett(videó).
A kétezres évek devizahitel-válságáért potenciálisan a következők tehetők felelőssé: hitelt felvevő lakosság, hitelt folyósító bankok, a pénzügyi piacok szabályozó hatósága, illetve a gazdasági körülményeket meghatározó kormányzat
A svájci frank és a jen alapú devizahitelezés eleve teljesen abszurd volt, mert a hosszú távú hitelezésben igen nagy volt az árfolyamkockázat
Az euró alapú hitelezés viszont logikus volt, akár egy problémamentes termék is lehetett volna, hiszen jó gazdaságpolitikai pálya mellett lett volna rá esély, hogy Magyarország 2006-ban vagy az utána következő években belép az eurózónába, és az árfolyamkockázat megszűnik, hiszen a hiteltulajdonosok euróban kapják a fizetésüket.
Érhető és logikus volt az is, hogy a lakosság a sokkal alacsonyabb kamatozású euró hitelt választotta, mint az akkor nagyon magas kamatozású forinthitelt. A lakosság felelőssége tehát nem igazán áll fenn.
A problémát az okozta, hogy a brutális mértékű államháztartási hiányok miatti gyors eladósodás nyomán a nemzetközi befektetők a 2007-es válság alatt Magyarországot – jogosan- az igen kockázatos országok közé sorolták. Ettől zuhanni kezdett a forint árfolyama, és ez okozta a devizahitel törlesztő részletek megugrását. A devizahitel-válság első számú felelőse tehát a Gyurcsány kormány volt.
Minekutána az első kormányzati éveiben szétesett az államháztartási fegyelem, Gyurcsány megszorításokba kezdett, és ennek ellentételezésének fogta fel a devizahitelezést. („Nem fog fájni!”)
Ahogy a könyv hitelesen dokumentálja, Király Júlia maga is, illetve a Magyar Nemzeti Bank is rendszeresen felhívta a figyelmet a devizahitelezés veszélyeire, ám a politika ezeket figyelmen kívül hagyta.
Magyarország aztán a 2007 előtti időszak gyors eladósodása miatt az Európai Unió első olyan válság országa lett, amely kénytelen volt az IMF-hez fordulni. Csak egy bődületesen nagy, a GDP 20%-át kitevő hitel menthette meg az országot az államcsődtől. A többi visegrádi ország elhatárolódott tőlünk.”
Devizahitelezést orbánék vezették be.Pont.Ehhez nem kell száz oldalt pofázni.
Kulka bácsi már nagyon készülhet a Pride-ra.. smink, necc, rúzs, tanga..
Közben Queen dalt dúdolsz, George Michael Last Christmas szól a rádióban mikor a karácsonyfát díszíted. Elton John Candle in the Wind számára könny csordul a szemedbe. A Bartók rádióra kapcsolva relaxálsz Csajkovszkij muzsikájára közben Oscar Wilde Boldog Herceg című meséjét olvasod
Ők mind melegek és nem hordtak tangát, necc harisnyát, és hosszú szempillát. Értékes tagjai a modern kultúrának!