Egy friss kormányrendelet értelmében a civil szervezeteknek, egyesületeknek és alapítványoknak minden évben ezentúl el kell küldeniük a kormány részére, kitől mennyi támogatást kaptak – írta meg csütörtökön este a 444. A lap által megtalált kormányrendelet azt is előírja, hogy mindenképpen neveket kell felmutatni, akkor is ha cégtől vagy egyéb szervezettől érkezik a pénz. Ilyen esetekben azt kell jelölni, hogy ki áll az adományozó mögött, cégek esetében például a legalább 25 százalékban tulajdonos személyek neveit kell feltüntetni.
A 444 felidézte: a kormány 2017-ben is szigorította a civilek beszámolási kötelezettségét az adományokról, és akkor előírták, hogy amelyik szervezet egy év alatt 7,2 millió forintnál több pénzt kap külföldről, annak viselnie kell a „külföldről támogatott szervezet” címkét hivatalos iratokon és kiadványokon, illetve név szerint be kell számolniuk arról, hogy kik a külföldi támogatóik. Ezt a törvényt azonban az Európai Unió Bírósága jogellenesnek találta, úgyhogy a magyar parlament idén kénytelen volt visszavonni. Helyette azt a szabályt hozták, hogy a legalább 20 millió forinttal gazdálkodó szervezeteket kétévente ellenőrzi az Állami Számvevőszék. Ezek szerint azonban még nincs vége a kormányzati jogalkotásnak, hiszen a mostani kormányrendelet további szigorítást jelent.
A legfrissebb módosítás némileg hasonlít a külföldi adományozókat célzó, immár visszavont törvényre, csak sokkal szélesebb kört érint: immár nemcsak a külföldi, hanem a hazai adományozók nevét is meg kell küldeni a kormánynak. Az új kormányrendelettel bővített jogszabály itt olvasható, az újdonság a 4. alcím 12/A paragrafusa.
Médiumokat is érint a változás
A fejlemény médiapiaci szempontból is érdekesnek tűnik, ugyanis van néhány olyan hazai médium, amelyik mostanában fogadott névtelen adományokat is. A Klubrádió rendezvényein adománygyűjtő ládákban is fogadtak adományokat a Szabad Sávért Alapítvány és a Hadd szóljon! egyesület számára. A Gulyás Márton nevével fémjelzett, nagy sikerű Partizán nevű YouTube csatorna is fogad nézői támogatásokat egy alapítványon keresztül. A bezárt Heti Válasz stábja által létrehozott Válasz Online stábjának költségeihez is hozzá lehet járulni névtelenül, erre a Polgárvilág Alapítvány nevű civil szervezeten keresztül van lehetőség. A Válasz Online oldalán kifejezetten hangsúlyozták is eddig, hogy az anonimitást kérő támogatók számára a magyar jogszabályi előírások figyelembevételével adománygyűjtő ládát rendszeresítettek. Megkerestük a lapot, de ők egyelőre annyit mondtak, még ismerkednek az új rendelettel, úgyhogy érdemben később tudnak nyilatkozni.
Az Átlátszó szerint az új rendelet alaptörvénybe ütközik
Egy másik oldal, az Átlátszó.hu is fogad magánszemélyektől névtelen adományokat. Támogatási programjukban az áll, hogy a kis összegű, magánszemélyektől származó adományok esetében méltányolhatónak látják azokat az igényeket, hogy az adományozás tényét ne hozzák nyilvánosságra, ezért az egy naptári évben összesen az előző év összbevételének 5 százalékát el nem érő összeget adományozók adatait csak az illető kifejezett kérése esetén tették közzé.
Bodoky Tamás, az Átlátszó főszerkesztője a Media1 érdeklődésére azt mondta péntek reggel: az Átlátszó ellenáll, az Alkotmánybírósághoz fordul az új rendelet kapcsán, és semmilyen körülmények között sem adják át a kis összegű támogatóik listáját a kormánynak ezután sem.
A főszerkesztő szerint az új rendelettel az Orbán-kormány célja az lehet, hogy elriassza a támogatástól azokat az óvatosabb, valamiféle retorziótól tartó magánszemélyeket, akiknek névtelenséget ígért a lap, és így végül hajlandók voltak segíteni a működést. Bodoky azt mondta lapunknak, hogy sokan azért is választották a postai csekkes adományfeladást, mert ez lehetővé tette, hogy az anonimitásukat megőrizve támogassák őket. Emellett rendezvényeiken szokott lenni adománygyűjtő láda, ahol az Átlátszó maga sem értesül róla, pontosan kik dobtak be pénzt, csak a ládában talált végösszeget számolják össze ilyenkor. Ha akarnák, sem tudnák megmondani ilyen esetben, kik és fejenként mekkora pénzt dobtak be.
Megvédik a támogatók adatát
Az oknyomozó oldal főszerkesztője hangsúlyozta, hogy a nagyobb támogatók kilétét, például ilyen a Soros György nevéhez köthető Nyílt Társadalom Alapítvány, eddig is nyilvánosságra hozták honlapjukon és beszámolóikban, emiatt is váltak a kormányközeli sajtó céltáblájává, de úgy érezték, az a korrekt, ha az intézményi, illetve nagyobb támogatókat megnevezik még úgy is, hogy a támogatóknak valójában nincs befolyása a tartalomra, amit támogatói szerződésben is kikötnek.
Egyik napról a másikra
A főszerkesztő aggályosnak nevezte azt is, hogy a kormányrendelet egyik napról a másik napra lépett életbe. Szerinte azért történhetett így, hogy idejük se legyen tiltakozni ellene. A rapid bevezetés azért is aggályos, mert így nem hagytak időt a felkészülésre sem. Akinek például még év elején névtelenséget ígért az Átlátszó, azzal sem tehetik meg, hogy mégis kiadják a nevét. Az Átlátszó ezt egyébként azokkal szemben sem fogja megtenni, akik csak ezután támogatják őket.
Az Átlátszó főszerkesztője mindenkit arra buzdít, hogy ne ijedjen meg:
„mi egy centit sem változtatunk a gyakorlatunkon, védeni fogjuk a kis összegű támogatóink adatait” – mondta, majd megismételte, hogy minden lehetséges jogi lépést megtesznek a rendelet ellen.