A megye exportjának körülbelül a 90 százalékát a gépgyártás, az informatikai eszközök előállítása és a vegyipar adja. Az utóbbi időszakban a kínai befektetők a helyi gazdaság pont ezen szegmenseiben jelentkeztek – magyarázza Dr. Kuttor Dániel egyetemi docens. Az elmúlt évtizedben Miskolcon és vonzáskörzetében több, különféle vállalatban keletkezett kínai érdekeltség, mint például a jentaji-kazincbarcikai vegyipari cégcsoportban, a Wanhua-BorsodChemben, a SEG Automotive-ben, a Joyson Safety Systems-ben, vagy éppen a Ten Paoban – sorolja az intézetigazgató.
– Valamennyien a megye értékes ipari szereplői és termelői, akik ráadásul rendszeresen fejlesztenek, invesztálnak. Ezenkívül térségünk főbb foglalkoztatói is, ahol több ezer alkalmazott dolgozik. Ezeknek a beruházóknak hatékonysága, sikere a városnak, a régiónak, sőt az egész országnak is az érdeke – hangsúlyozza Kuttor Dániel.
Emellett az oktatást is támogatják. Ismert: amikor a Wanhua megjelent megyénkben kinyilvánította, hogy szoros kapcsolatra törekszik az egyetemmel (építve a BorsodChem évtizedes gyakorlatára, hagyományaira) – így jött létre a Konfuciusz Intézet, aminek az egyediségét az adja, hogy mind a létrehozását, mind a fenntartását két partner segíti: a Miskolci Egyetem és a Pekingi Vegyipari Egyetem oktatási és kulturális partnerségét a Wanhua-BorsodChem egészíti ki. A jövőben a felek további, közös képzések indítását tervezik a vegyipari, gépészeti, informatikai, de közgazdasági vagy akár bölcsészettudományi tudományterületeken. – Olyan szakembereket tudunk képezni, akik megfelelő szaktudással rendelkeznek, és ismerik a kulturális hátteret, a nyelvet is. Ezek szükségesek a jövő sikeres gazdasági együttműködéseihez.
Hogy ezt a gyümölcsöző kapcsolatot és a kínai vállalatok szerepét a magyar gazdaságban bemutassák, digitális szakmai fórumot tartanak június 17-én, délután 3 órától.
– Tudományos, szakmai igényességgel szeretnénk bemutatni a kínai szerepvállalást Magyarországon, és szűkebb környezetünkben. Ebben hiteles hazai partnerekre támaszkodhatunk, hiszen a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kara és a Konfuciusz Intézete mellett a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem neves oktatói, valamint neves kutatók (Magyar Regionális Tudományi Társaság, KRTK Világgazdasági Intézet képviseletében) vesznek részt a fórumon.
A virtuális kerekasztal-beszélgetésre bárki regisztrálhat június 16-áig, az intézeti emailcímen (china1@uni-miskolc.hu). További részleteket az egyetem és az intézet honlapján (https://www.uni-miskolc.hu/ , https://konfuciusz.uni-miskolc.hu/ ) és telefonszámán (06-46-565-145) is kaphatunk.
Normális országban, aki a saját hazája ellen agitál külföldi elnyomó hatalmak érdekében, azt börtönbe zárják hazaárulás miatt.
„A Fudant a kommunisták előtt több mint 40 évvel alapították
A Fudant nem a kommunista időszakban, hanem több mint negyven évvel előtte, 1905-ben, még a császári Kínában alapították, nem sokkal az utolsó dinasztia 1912-es bukása előtt. És a Fudan nem Magyarországra érkezik először a nyugati világban, az egyetem már régen kiépítette kiterjedt kapcsolati hálóját Európa és Amerika felé.
A FUDAN TAGJA AZ UNIVERSITAS 21 CSOPORTNAK.
Az együttműködésben 27 kutatóegyetem vesz részt, amelyek közös diákcsereprogramot és kutatási projekteket tartanak fenn, szorosabb az együttműködésük ezeken a területeken. Az Universitas 21-nek többek közt tagja
három amerikai egyetem (University of California, University of Connecticut, University of Maryland);
négy brit egyetem (University of Birmingham, University of Edinburgh, University of Glasgow, University of Nottingham);
Svájcból a Zürichi Egyetem,
a svéd Lund Egyetem,
a holland Amszterdami Egyetem,
az ír Universtiy College of Dublin,
a kanadai McMaster University,
a belga Leuven-i Katolikus Egyetem,
és három ausztrál egyetem is (University of Melbourne, University of New South Wales, University of Queensland).
A Fudan Németországban
Németországban öt egyetemmel működik együtt a Fudan: a frankfurti Goethe-Universitättel, a berlini Freie Universitättel, a kölni Universität zu Kölnnel, a tübingeni Eberhard Karls Universitättel, és végül a Universität Konstanzcal. Ausztriában a Salzburgi Üzleti Főiskola (SMBS) a Fudan partnerintézménye, ahol az MBA-képzésen belül van cserediákprogram.”
Azért szerintem nem mind egy, hogy a Fudan közös diákcsereprogramot és kutatási projekteket tart-e fenn nálunk, mint ahogy az a fenti példákban olvasható, netán magyar egyetemekkel működik együtt, vagy a kormány egy általa 540 milliárdosra (!) becsült építkezés során jelentős részben kínai alapanyagokból (vagyis a magyar cégeknek coki), kínai munkával (magyar munkaerő, ne reménykedj), nagyrészt kínai hitelből, amit Magyarországnak (vagyis nekünk adófizetőknek, illetve gyermekeinknek, unokáinknak) vissza kell majd fizetni Kínának, építene egy gigaegyetemet, ami nagyon komoly színvonal csökkenést fog okozni a magyar egyetemeken. Ahelyett, hogy ugyanebből a pénzből a magyar egyetemeket fejlesztené!
Attól pedig, hogy egy egyetemet 40 évvel a kommunisták előtt alapítottak, még simán lehet ma a kommunista oktatás fellegvára. De úgy tűnik, hogy a kommunizmus szelleme egyre kevésbé zavarja a valaha harcos antikommunista Fideszt.
Neked. De a tanulatlan narancs krumplihuszár fel sem fogja a különbséget, csak recskázik a führerére meg a kínai komcsikra
melyik pártok EU-s képviselőire gondoltál?
Jámbor Meredek, CsehGuevara, Donáth Annácska? ?
https://qubit.hu/2021/03/03/felfalhatja-az-autonomiajuktol-megfosztott-magyar-egyetemeket-a-budapestre-keszulo-kinai-egyetem-a-fudan