Erről Scott Cullinane amerikai-európai közös ügyekkel foglalkozó szakértő beszélt. Orbán Viktorék ügye szerinte Biden hamarosan kezdődő európai körútján is önkéntelenül fel fog merülni. Az amerikai elnök baja az, hogy az illiberalizmus ragadós példa lehet a régiónkban.

Londonba és Brüsszelbe látogat első, jelentős körútján Joe Biden amerikai elnök. A Central European Affairs podcastjában Kész Zoltán korábbi országgyűlési képviselő ennek apropóján Scott Cullinane külügyi szakértőt kérdezte, mik lehetnek az amerikai kormány fő céljai és problémái Európában, és hogyan viszonyulhat majd a körút során Biden a magyar kormányhoz.

 

Scott Cullinane a washingtoni National Security Institute munkatársa, aki a 2019-es intézetalapítás előtt demokrata képviselők munkáját segítette a Képviselőház eurázsiai külügyi ügyekkel foglalkozó albizottságában, előtte dolgozott az EBESZ-nek és oktatott a CEU-n is.

 

A szakértő szerint egyértelmű, hogy Európán belül a Biden-kormányzat egyik legnagyobb problémája az illiberális magyar kormányzattal van.

 

És ez azt is jelenti, hogy „lesznek komoly változások Trump elnök hozzáállásához képest”.

 

Noha Scott Cullinane szerint természetesen nem Magyarország lesz az elnök fő témája a mostani látogatáson – az észak-írországi erőszak leállítása, vagy a brexit után a kereskedelmi kapcsolatok rendezése azok a dolgok szerinte, amelyeket az Egyesült Államok minél előbb rendezni akar –, Brüsszelben minden bizonnyal felvetődik majd a NATO és a transzatlanti politikai szövetség állapota, ebben pedig a folyamatosan vétózó magyar kormány szerepe mint probléma, központi helyet foglalhat majd el.

 

Az amerikai szakértő jelezte, a taktikában nem, de a stratégiában konszenzus uralkodik például Washingtonban arról, hogy Kína befolyásának terjeszkedése ellen tenni kell, itt pedig

 

a sanghaji Fudan Egyetem budapesti megtelepedése az, ami miatt az amerikai külügy elsősorban megorrolt Orbánékra.

 

Főleg azután, hogy az amerikai alapítású CEU-t meg elküldték Orbánék. „Az ilyen tetteket partnerek és szövetségesek egyszerűen nem lépik meg” – vélte Cullinane, aki szerint a Fudan egyértelműen a kínai „puha befolyás” és meggyőzés politikai eszközének számíthat. (Az Azonnalin itt írtunk bővebben a projektről.) Ezen kívül a Biden-kormányzat fontos feladatának tartja az amerikai-európai „liberális világrend” stabilitásának helyreállítását: Orbán 2014-ben meghirdetett „illiberalizmusa” és a már korábban is folytatott „keleti nyitás” politikája Moszkva és Peking felé ezért tüske lehet Washington talpában.

 

Az elemző viszont azt is hozzátette mindehhez, az még egyáltalán nincs tisztázva, miféle koordinált „NATO-válasz” képzelhető el az ilyen magyar kormányzati-külügyi akciókra válaszul.

 

Az viszont szerinte is feltűnő, hogy a magyar kormány a saját sajtójában látványosan retteg valamiféle „amerikai beavatkozástól” a közeljövőben.

 

Egyrészt a kormányzati pénzekből működő Nézőpont Intézet elemzője, Mráz Ágoston Sámuel a 2022-es választásokkal kapcsolatban beszélt már ilyen „beavatkozásról”, másrészt a közmédiában már cikket is írtak arról, hogy „Soros a NATO-t küldi” a magyar kormányra majd.

 

Cullinane szerint azonban a Biden-kormányzat stratégiai célja nem elsősorban Magyarország kormányával való ellenségeskedés, hanem az, hogy az autokratikus példa, amit Orbán rendszere kínál, ne legyen ragadós a térségben, ne csússzon ki több ország is ebbe az irányba. Mindezt pedig Magyarországon kell szerintük megállítani.

 

Ennek eszközei azonban elég áttételesek lehetnek: a posztkommunista térség egy bizonyos fejlődési ágánál például az amerikai külügy leállította a nagyobb szabású USAID pénzügyi programokat és a Szabad Európa adását is a közép-kelet-európai térségben, de Cullinane szerint ezek az eszközök Biden alatt ide is visszatérhetnek, több pénzzel, mint ezelőtt. Igaz, a Szabad Európa magyarországi adása pont a Trump-kormány alatt indult még el.

 

„A transzatlani együttműködés sohasem lehet sikeres, ha EU- és NATO-tagállami kormányokat Kína és Oroszország pénzzel befolyásol, és ha ezeknek a kormányoknak a politikai érdekei ellentétesek a működő demokráciával” – hangsúlyozta a külügyi ellemző.

 

Az a Blinken-külügyminisztérium ügyeiben ismerős, centrista Cullinane óvatos megszólalásából is kitetszik, hogy a Biden-kormányzat nem kívánja elkövetni azt a hibát, hogy erős mondatait a magyar kormányzat propagandacélokra használja fel, de a Fudan-ügy, a USAID programok kiszélesítése és a Szabad Európa online médiájának magyar nyelvű megjelenésének hangsúlyozása is jelzik, érkezhetnek a brüsszeli látogatás folyamán Bidentől erősebb szóbeli üzenetek is Magyarország felé. Mindezt jelzi már az az interjú is, amit Antony Blinken külügyminiszter a Telex főszerkesztőjének április 29-én, szintén az elnöki vizitet előkészítve adott.

 

A teljes beszélgetést itt lehet végighallgatni: