A nyugdíjba vonulás időpontjának megválasztása a nyugdíjkorhatár betöltésétől, mint legkorábbi lehetőségtől kezdve több dologtól is függhet. A legfontosabb szempont nyilván a nyugdíj összege, amely nagyban függ a nyugdíjba vonulás időpontjától – olvasható Molnárné Balog Márta tb-szakértő összegzésében.
Ha a nyugdíjjogosultság már bekövetkezett, és nincs olyan körülmény, amely miatt feltétlenül, mihamarabb igénybe kell venni a nyugdíjat, felmerül a kérdés, mikortól kérjük az ellátást.
A különbség az időpontok között a következő: ha 2020-ban vonulunk nyugdíjba, a nyugellátás összege a 2020. évi szabályok szerint kerül kiszámításra, és már részesülünk a 2021. évi januári nyugdíjemelésben, és a tizenharmadik havi nyugdíj 2021-ben esedékes első részletében – olvasható az adó.hu portálon.
Ha 2021-től történik a nyugdíjba vonulás, a 2021. évi kiszámítási szabályok szerint történik a nyugdíjszámítás, és az éves januári rendszeres nyugdíjemelésben először 2022-ben részesülünk. 2022-ben lehet első ízben megkapni a tizenharmadik havi nyugdíj esedékes részletét is.
A 2021. évi nyugdíjszámítási szabályokban új lesz az ún. valorizációs szorzószámok meghatározása, amely a nyugdíj megállapítást megelőző év kereseti szintjéhez emeli a korábbi évek kereseti adatait. Ezek az évente meghatározott szorzók jelentős mértékben hatnak a nyugdíj összegére.
A valorizációs szorzószámok közzététele március hónapban történik, így arra pontosan válaszolni, hogy mennyi lesz a 2021-ben megállapított nyugdíj összege, korábban sajnos nem lehet. (Januártól-márciusig nyugdíjelőleget kapnak az érintettek.)
Abban az esetben, ha 2021-ben mégis a korábbi évben, 2020-ban történő nyugdíj megállapítás mellett döntenénk, lehetőség van hat hónapra visszamenőleg a nyugellátás igénybevételére, ha a jogosultsági feltételek már ebben a korábbi időpontban is fennálltak. A valorizációs szorzószámokon kívül ugyancsak befolyásolja a nyugdíj összegét az ún. degressziós sávhatár, azaz az az összeghatár, amely feletti jövedelem csak részben vehető figyelembe az ellátásnál (2020-ban megállapított nyugdíjak esetén 372 ezer forint feletti, az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereseteket érinti a degresszió). A degressziós sávhatár időről-időre, de nem minden évben emelkedik, a 2021-es esetleges változás jelenleg nem ismert. Ha a körülmények megengedik, nem szükséges mindjárt a nyugdíjkorhatár betöltésének napjától a nyugdíjat igénybe venni.