A második hullám érkezésekor már felkészültebben, összeszedettebben koordinálták a járvány elleni védekezést a terek és tanodák. Miskolc Pereces nevű városrészben működik az Észak-Keleti Átjáró Egyesület által működtetett Perecesi Tanoda, ami iskola utáni szabadidős foglalkoztatásokat biztosít a környék hátrányos helyzetű és roma családok gyermekeinek. A második hullám legnagyobb kihívásának a lemaradások pótlását és higiéniai szabályok folyamatos betartatását nevezték meg.
„Nagy a bizonytalanság, nehéz nyomon követni a sokszor talán nem egyértelmű és gyakran változó szabályokat, de igyekszünk. Amire folyton figyelnünk kell, hogy melyik iskola melyik tanulója van épp online oktatásban, mert ebben az esetben mi is csak így foglalkozhatunk az érintett gyerekekkel” – mondta Sikoparija Lujza tanodapedagógus az új helyzetről.
Sok közösség biztos működését csak civilek, vagy önkormányzatok támogatásával lehetett biztosítani. A ferencvárosi H52 Ifjúsági Iroda és Közösségi Tér minden évben a már meglévő önkormányzati források mellett pályázati pénzekből és adományokból igyekszik megvalósítani év közbeni és nyári terveit. A közösségi tér iskolai közösségfejlesztő foglalkozásokat, kerületi közösségi rendezvényeket és különböző iskola utáni programokat tart az érdeklődők számára. Az első hullám után a nyári programjaikra az önkormányzat csoportosított át pénzt, így azokat meg tudták rendezni, de a következő évben arra számítanak, hogy szűkülnek, esetleg megszűnnek a prevenciós alapok, a járvány miatt pedig kérdéses lesz, hogy az adománygyűjtő rendezvényeket meg lehet-e tartani.
Az Igazgyöngy Alapítvány civil szervezet, közhasznú feladatot lát el, mégis egyre kevesebb támogatást kap az államtól. „Ellentmondásos persze, hogy állami feladatokat látunk el, adományokból. Nem ez lenne a civilek szerepe. Ám muszáj dolgozni ebben, mert e nélkül sokkal rosszabb helyzetbe kerülnének gyerekek, családok” – mondta L. Ritók Nóra.
„Jelenleg még nagyon kevés rendszeres egyéni támogatója van a szervezetünknek, az eseti jellegű adományok gyakoribbak, és nagyon fontosak számunkra, hiszen például tavasszal már az iskolák és tanodák bezárásával egyidejűleg több tanodás családunk nehéz helyzetbe került, a szülők elveszítették a munkájukat, a magánadományozók támogatásaiból tudtunk azonnal lépni, és segítséget, élelmet adni ezeknek a családoknak.” – mesélte a dél-pesti Kompánia Alapítvány kuratóriumi elnöke.
A IX. kerületi Konkáv Közösségi tér fenntartásához szükséges EMMI-s pályázatott a járványügyi intézkedések miatt nem írták ki idén. Varga Dániel, szakmai vezető elmondása szerint a helyzetet közösségi finanszírozással igyekeznek áthidalni, valamint futott egy karácsonyi adományozó programjuk is.
A közoktatásban bevezetett online oktatáshoz alkalmazkodnia kellett a fiatalokkal foglalkozó szervezeteknek is. A Perecesi Tanoda munkatársai benne vannak az osztályok digitális csoportjaiban, így tudják követni, mi az a tananyag, amiben segíteni kell az érintett gyerekeknek. A Kompánia Alapítvány mentorai online módon támogatják, segítik a gyerekeket különböző online platformokon. A XII. kerületi Neked Ifjúsági Közösségi Tér korrepetálás szervezéssel, felzárkóztatással, technikai lehetőségek biztosításával foglalkozik. A Konkáv Közösségi Tér a járvány első hullámában korrepetálást indított, amire igen nagy igény volt.
Az online térbe költözött oktatás olyan eszközök meglétét igényelte a családoktól, amelyek a legtöbb esetben nem voltak adottak. A stabil internetkapcsolat, okoseszközök, laptopok, tabletek, telefonok megléte rengeteg helyen kérdéses. Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ elnöke áprilisban arról beszélt a Népszavának, hogy a központ mintegy 750 ezer diákjának 5 százaléka nem rendelkezik a szükséges eszközökkel, vagy internettel a digitális távoktatáshoz. Ez közel negyvenezer diákot jelent, akik kiestek az első hullám alatt elrendelt digitális oktatásból.
Az önkormányzati és civil támogatású szervezetek hozzájárultak ahhoz, hogy a nehéz helyzetben lévő családok gyermekei megkapják a szükséges digitális eszközöket.
„Tavasszal 140 informatikai eszközt tudtunk szerezni, és a nyáron ezt tovább bővítettük. A lakhatási szegénységben élő családoknál célszerűbb a tablet, laptop használata, így ezek beszerzésére koncentráltunk. Most ősszel csak a középiskolásoknak nyújtottunk ilyen típusú segítséget, nekik viszont internetre is szükségük volt. A tanodában tudunk adni a járványügyi szabályok figyelembevételével egyéni tanulási lehetőséget, laptoppal, internettel.” – mondta az Igazgyöngy Alapítvány vezetője.
A Konkáv Közösségi Tér és a H52 is becsatlakozott a ferencvárosi önkormányzati szervezésben indított laptop gyűjtő és kölcsönző akcióba.
„A márciusi időszakban 5 laptopot adtunk kölcsön a családoknak, és még néhány eszközt sikerült adományozók útján közvetíteni az érintettek felé. Jelenleg pedig nyertünk néhány új laptopot, tableteket, kaptunk pár okos telefont is. Ezek az eszközök épp most a napokban érkeztek/érkeznek meg, ezért most a fő projekttevékenység a pozitív okoseszköz használathoz fűződő ismeretanyag átadása.” – nyilatkozta a Perecesi Tanoda tanodapedagógusa, Sikoparija Lujza.
Nem az eszközök hiánya az egyetlen hibája az online oktatásnak. A borsodi tanodában nehezen alkalmazkodtak a gyerekek az új helyzethez. „Ezek a gyerekek alulmotiváltak, és zömében aluliskolázott családokból jönnek. Oktatásuk körül számtalan probléma van, olyankor is, amikor nincs járványhelyzet. Egyértelmű, hogy az online oktatás ebben a társadalmi csoportban pusztán csak tűzoltás, ha nagyon kritikus akarok lenni, akkor azt mondom, hogy látszatintézkedés volt. Hiába az okoseszköz, és a plusz internet hozzáférés, ha nincs, aki segítse, motiválja, számon kérje a gyereket.” – tette hozzá a Perecesi tanoda tanpedagógusa.
A XII. kerületi Neked Ifjúsági Közösségi Tér csoportvezetője, Schmidt Richárd szerint sok múlik a diákok mentalitásán is. „Tudok olyanról, aki eddig se járt be és ezután se fog, online se. Van olyan fiatalunk, akinek az online suli sokkal gördülékenyebben megy, szereti is, míg előtte lógott, ha tudott”.
A berettyóújfalui Igazgyöngy Alapítványnál sem látták eredményesnek a bevezetett rendszert. „A mi tapasztalatunk az, hogy a hátrányos helyzetű gyerekeknél a karantén időszakában bővülő tudás nem volt. Sajnos a legtöbb helyen még szinten tartásról sem beszélhettünk.” – fogalmazta meg L. Ritók Nóra.
„Egy esélykiegyenlítő funkcióval nem bíró iskolarendszert nem lehet hatékonyan áttenni otthontanulásba. Ez az egész járvány csak kihangosította, mekkora a baj a szegregálódó, vagy szegregált iskolákban, bár ezekről a valós tapasztalatokról keveset engedett ki a rendszer.” – tette hozzá.
Cikk szerzője: Pusztai Anna