Duda Ernő szerint a nyugati engedélyezési eljárás átlátható, az engedélyezett oltóanyagok pedig hatásosak és biztonságosak, ezért nyugati vakcinákat kell használni.
A hátamon feláll a szőr attól, hogy inaktivált egész koronavírussal oltsunk – nyilatkozta Duda Ernő, a Szegedi Tudományegyetem orvosi karának professor emeritusa a Válasz Online-nak. Duda a kínai Sinopharm és Sinovac vakcinákról beszélt, amelyek szerinte a kínai oltóanyagok között is a legkorszerűtlenebbek.
Ezek a készítmények a harmadik világ tömegei számára készülnek. Olyan technológiát használnak, amit Pasteur idejében is alkalmaztak már. Olyan mintha a Nagykörúton most vezetnénk be a lóvasutat. Azon is lehet közlekedni, persze, de nehogy már a 21. században az 1800-es évek technológiáját alkalmazzuk! Miközben az egyik legmodernebb vakcina, a Pfizer-BioNTech kifejlesztésében több magyar is részt vett
– fogalmazott. Ugyan a két említett kínai oltóanyaghoz hasonló technológiát alkalmaznak az influenza elleni védőoltásban is, de Duda szerint a koronavírus esetében ez kifejezetten problémás. Mint mondta:
A koronavírus sokkal inkább hasonlít a Zika-vírusra abban a tekintetben, hogy „lopakodó” vírus.
Olyan molekuláris mintázatokat hordoz, amilyenek az emberben is előfordulnak, ezért autoimmun folyamatokat indíthat el, azaz akár az oltás miatt önmaga ellen fordulhat a szervezet. Egy oltás minél kisebb részét tartalmazzák a vírusnak, annál kisebb ennek a veszélye.
Arról, hogy a Pfizer-BioNTech, illetve a Moderna vakcinája túl alacsony számban, túl lassan érkezne az országba, a szakember azt nyilatkozta:
Január végén azonban engedélyt kap az oxfordi vakcina, amelyet normál hűtőszekrényben lehet tárolni, több mint ötezer háziorvos tud majd oltani vele, és lesz belőle elegendő. Azután jön a Janssen egydózisú vakcinája, és még vagy három cégtől várunk rövidesen készítményeket. Felgyorsul a tempó, meglátja.
Duda szerint a nyugati engedélyezési eljárás átlátható, az engedélyezett oltóanyagok pedig hatásosak és biztonságosak, ezért nyugati vakcinákat kell használni.
Igaza van. A génmódosított élelmiszerek mellett csak génmódosító termékkel szabad
oltakozni. Majd kiderül a 30 éves celeb számára 30 év múlva hogy két duda helyett három dudája nőtt.
„…ezért nyugati vakcinákat kell használni.”
Eccerű, professzor úr!
Tessék megrendelni!
Todzicher , hogy bejön, lehet rá oltási tervet készíteni, ha nem tapétázzák a gyárak irodáit.
Melyik vakcina jó orbánfóbiára?
Daedalon tabletta
Ajjaj! Hegedűs Andi rövidesen megírja FB bloglán Hejőcsaba népének, hogy
„Kínai vakcinától lett szőrös a professzor háta…”
Aztán a hírt átveszi a Dobrev Klára párt szócsöve a „nyugati fény”. Innem viszi majd tovább a Centrum Média összes lapja.
Kőszívű gyilkos vagy rehabilitált mintarab: melyik arcát vegyék figyelembe, amikor arról van szó, hogy a járványveszély miatt kiengedjék-e?
21 debreceni professzor kiállt az egyetemük egyeztetés nélküli átalakítása ellen
Szily László
OKTATÁS
ma 6:39
90
A “21 debreceni professzor” nevű Facebook-oldalon közzétett nyílt levélben állt ki a Debreceni Egyetem alapítványi iskolává való alakításának módja ellen az intézmény 21 oktatója, valamennyian az MTA doktorai, köztük 6 akadémikus.
A professzorok írása indításként leszögezi: nem igaz, amit az egyetem sajtóközleménye állított, miszerint “széleskörű és intenzív” egyeztetés előzte volna meg, hogy a szenátusuk január 21-i zárt ülésén ellenszavazat nélkül, 3 tartózkodással megszavazták az állami egyetem alapítványi fenntartásúvá alakítását.
“A mi ismereteink szerint azonban az egyetem közössége sem a 2021–24. évekre szóló Intézményfejlesztési tervet, sem a modellváltási stratégiát előzetesen nem ismerhette meg.” – közlik az aláírók, leszögezve, hogy
“Szemben a közleménnyel, nem történt széleskörű és intenzív egyeztetés az egyetem történetében talán legnagyobb horderejű változás tervéről, céljáról, indokairól, előnyeiről és hátrányairól, következményeiről. A szenátus tagjai sem kaptak és így nem is osztottak meg dokumentált információkat választóikkal”
Az aláírók szerint semmi sem indokolta a szenátus rendkívüli ülését, hiszen egy ilyen súlyú kérdés széleskörű és nyilvános előkészítést igényel.
Ezek után a Pécsi Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem példáját hozzák fel. Pécsett nemhogy nyilvános volt a szintén január 21-én tartott szenátusi ülés, de azt élőben közvetítették is és ma is megtekinthető online. De Szegeden is kari tanácsi, professzori testületi állásfoglalások születtek, ellenvélemények fogalmazódtak meg és kaptak nyilvánosságot.
“Felelősségüket és demokráciájukat mutatja: a napokban mindkét egyetem Szenátusa – nyilvános ülésén – elhalasztotta a döntést.” – hangsúlyozzák az aláírók.
Akik a levél végén részletesebben kifejtve megismétlik, hogy nem feltétlenül a döntés tartalmával, hanem annak előkészítésével és módjával van gondjuk.
“Egyetemünk átvitele állami alapítványi formába – bár sok szempontból nem tűnik logikusnak (egyes jogszabályok megváltoztatása, a most beígért költségvetés-növelés az eddigi működési formán is sokat segítettek volna) – akár még elfogadható is lehetne az egyetemi polgárság többségének, de ha ez szinte titokban, diskurzus nélkül, a széles nyilvánosság kizárásával és néhány nap alatt történik, akkor erős a gyanú, hogy az átalakítás elsődleges célja nem az oktatás és tudományos színvonal emelése.”
Levelüket végül azzal fejezik be, hogy
“Szeretnénk hinni egy olyan egyetemben, mely az értelmiségtől elvárt kritikus és konstruktív szellemű diskurzusra, szabad véleménynyilvánításra és valóságos demokráciára épül.”
Ők voltak az aláírók:
Baranyi Béla, Bazsa György, Farkas Etelka, Fábián István, Gáspár Attila, Gát György, Hoffmann István, Joó Ferenc, Kónya József, Kövér Katalin, Losonczi László, Maksa Gyula, Nagy László, Nagy Noémi, Orosz István, Páles Zsolt, Polónyi István, Rurik Imre, Sóvágó Imre, Tóth Imre, Tóth Valéria, Várnagy Katalin
Szily Lacika? Eddig olvastam. 😂🤣😁😂
Nem is értettél volna belőle többet.