Semmibe se szólhatnak bele, de minden szabály vonatkozik rájuk – nyilvánvaló, hogy nem ilyen Brexitet akartak. Csak éppen nem sikerült megállapodnia a brit kormánynak az EU-val, hogyan éljenek egymás mellett, ezért találták ki az idén év végén lejáró „átmeneti időszakot”.

Hivatalosan mindkét oldalnak az a célja, hogy január 1-től szabadkereskedelmi megállapodás lépjen életbe az EU és Nagy-Britannia között, azaz legalább az áruk szabad áramlása mindenképpen biztosított maradjon. Enélkül sokkal nehezebb lenne a kereskedelem a két fél között, eurómilliárdokban mérhető veszteség érné már az első hónapban az érintett cégeket. Csak a brit oldalon 50-60 ezer vámolással foglalkozó ügyintézőnek kellene munkába állnia, ha a mostani kereskedelmi szintet tartani akarnák, és drágulna minden termék, ami a kétoldalú kereskedelemben érintett, illetve azok is, amelyek alapanyagához vagy alkatrészeihez a túloldalról kell valami. Hosszan lehetne még sorolni a logisztikai és engedélyezési problémákat. Nem is beszélve arról, hogy mi lesz az ír határral, ahol békeszerződés garantálja a szabad átjárhatóságot, de egy alku nélküli kilépés ezt lehetetlenné tenné.

A tárgyalások nem állnak rosszul, lényegében minden árucikkre és szolgáltatásra vonatkozóan megegyeztek a felek, csak abban nincs alku, hogy mi legyen hosszú távon a szabályok betartatásával, és mi legyen a halakkal. Utóbbiról lehet többet olvasni, mert az a sokkal könnyebben felfogható része a vitának, ám a szakértő EU-s diplomaták szerint nem az a lényeg. A halas vita azért van, hogy legyen mozgástér a nehezebb ügyben, illetve a közvéleményt lehessen hergelni vele. https://444.hu/2020/12/01/most-epp-a-halakon-latszik-eluszni-a-brexit