Egyre több olyan esettel találkoznak a mentősök, amikor a válságos állapotba került Covid-betegek már nem is terhelik igazán a rendszert. Egymás közötti beszélgetéseikből kibontakozik egy jellemző kórtörténet. A javarészt idősebb betegek kezdetben a körzeti orvost hívogatják, mert nem akarnak kórházba kerülni. A többnapos rosszullét során – időszakosan – lázcsillapítóval el is tudják nyomni a tüneteket. Mire aztán a beteg – vagy a háziorvosa – mentőt hív, napok óta ágyban fekszik már nehézlégzéssel, holott a tüdő leterhelése esetén inkább alá kéne támasztani a törzset, vagyis enyhén ülő helyzetben kéne pihenni. A szakápolók érkezésére a betegek felöltöznek, ajtót nyitni is képesek, de a hirtelen erőfeszítésre a szervezetük megborul. Amikor a mentők véroxigénszintet mérnek, olyan alacsony adatot kapnak, ami – tudatánál lévő beteg esetén – a tankönyv szerint a gép meghibásodását jelzi. De a pótműszer is ugyanazt az értéket mutatja.
„A betegek egy részének még a mentőben összeesik a légzése, kisvártatva a keringése is. Amikor a műszak során később visszamegyünk a kórházba, azt halljuk, hogy gépre kerültek, vagy már letakarták őket” – mondja egy szakápoló. Az elmúlt tíz évben nem fordult elő vele olyan, hogy a kocsiban haljon meg egy belgyógyászati gond miatt mentőt hívó beteg. Most pedig szolgálatonként van egy haláleset nála és több társánál.
„A napokban kellett hozzászoknom a halálhoz” – mondja.
De mit bír ki a rendszer, mikortól lehet katasztrófáról beszélni?
„Nápoly. Akkor jön el nálunk is az összeomlás, ha az lesz, ami most Nápolyban és Dél-Olaszországban, ahol már a kórház parkolójában, a saját autójukban látják el a betegeket, mert minden megtelt” – fogalmaz egy budapesti kórház szakápolója. Szerinte sokat segíthetne a terhelés csökkentésén, ha néhány kijelölt központi kórház látná el a súlyos, életveszélyes állapotba került Covid-betegeket, mert a szétaprózott intenzív ellátás helyi szinten kevésbé hatékony.
Őt nemcsak a hivatalos statisztikák aggasztják, hanem azok a számok is, amiket a nyilvánossággal nem osztanak meg. „Azokat a betegeket, akiket csak gyanús esetként tartanak számon, nem számítják bele a kórházban ápolt Covid-betegek létszámába, így a mintegy 7500 beteg mellett még rengeteg ember foglal kórházi ágyat lehetséges Covid-fertőzöttként” – fejti ki. Az extrém terhelés mellett, úgy véli, sok kollégája el fogja hagyni a pályát azok után, amiket most láttak a fertőzötteket ellátó osztályokon. Keserűen hozzáteszi, egy pozitívum azért van az egészségügyi rendszerben dolgozók számára: őket nem veszélyezteti, hogy megszűnik a munkahelyük, vagy csökkentik a fizetésüket.
Mikor van összeomlás? Nincs olyan, hogy összeomlás. Olyan van, hogy a vakbélgyanúddal nem fognak tudni ellátni.
Persze aki bekerül egy Covid-osztályra, az összeomlásnak fogja látni, ami ott van, mi viszont folytatjuk a munkát, mert az ellátás sosem állhat le” – mondja elkeseredetten egyik, az Országos Mentőszolgálatnál (OMSZ) dolgozó forrásunk.https://hvg.hu/360/202047__egeszsegugy_alulnezetbol__osszeomlas__harminc_ev_hibai__a_covid19_csapdaja