Drasztikusan romló tanulói teljesítmények, növekvő lemorzsolódás, a minőségi oktatáshoz való egyenlőtlen hozzáférés, aggasztó tanárhiány, növekvő szegregáció – egy új uniós jelentés szerint a legtöbb területen rossz irányba megy a magyar oktatás. Vannak azért jó hírek is: a kisgyerekek óvodai nevelésben például Magyarország az első, de jók vagyunk a frissen végzettek foglalkoztatási arányában is.

PISA-vizsgálatokból rendre kiderül, hogy a magyar 15 évesek tanulói teljesítménye mind szövegértésből, mind matematikából, mind természettudományból egyre rosszabb, de minimum stabilan tartja az alacsony színvonalat. A legutóbbi, 2019-es mérésen is bőven a mérésben részt vevő OECD-országok átlaga alatt voltunk mindhárom területen.

Ezek az adatok nem feltétlenül csak az Orbán-kormány hibájának róhatók fel, hiszen korábban sem voltunk sokkal jobb helyen a nemzetközi rangsorokban, de hogy nem történt előrelépés az utóbbi tíz évben, az biztos. (Az egyetlen látható javulás még 2009-ben volt, amikor a szövegértésben egy időre felzárkóztunk az OECD-középmezőnybe, hogy utána gyorsan visszazuhanjunk a sereghajtó harmadba.)

© MTI / Máthé Zoltán

A minap megjelent – az Európai Bizottság Oktatásügyi, Ifjúságpolitikai, Sportügyi és Kulturális Főigazgatósága (DG EAC) által készített – 2020-as Oktatási és Képzési Figyelő csak az uniós országokra fókuszál természetesen, és megállapítja, hogy

a magyar 15 évesek alapkészségeinek átlagos szintje jelentősen elmarad az uniós átlagtól, és 2009 óta romlott.

Minden negyedik magyar diák szinte esélytelen a munkaerőpiaconhttps://hvg.hu/elet/20201118_europai_bizottsag_magyar_oktatas_jelentes