Varga, Gulyás és Kocsis visszavonva. Orbán az önkormányzati választás után felpaprikázta magát

„Lehet, hogy Gulyás Gergely, Varga Mihály vagy Kocsis Máté 1-2 százalékpontot hozzá tud tenni a párt szavazati arányához, de feltehetően az sem lesz elég a győzelemhez. Így viszont eleve nem mennek bele egy várhatóan vesztes helyzetbe. Rájuk az országos kampányban nagyobb szükség lehet, a politikai pozíciójukat jobban át tudják konvertálni.” Ceglédi Zoltán a csere mögé még egy indokot el tud képzelni: Varga, Gulyás és Kocsis olyan szereplők, akik nevéhez a koronavírus-járvány miatt kedvezőtlen döntések kapcsolódhatnak, ezért is lehet célszerűbb az ő visszavonásuk.

Orbán az önkormányzati választás után felpaprikázta magát

A választási adatok alapján előrevetíthető kínos fiaskó elkerülése azonban csak részleges magyarázat: az önkormányzati választás eredményein felpaprikázott Orbán Viktor egy éve maga döntött az új összeférhetetlenségi szabály bevezetéséről, amikor a választás tapasztalatait értékelve arra jutott, hogy sokan a kormányzati munkájuk mellett-miatt nem tudtak elég figyelmet fordítani a választókerületükre.

Egy névtelenséget kérő fideszes forrásunk is ugyanezzel érvelt, csak finomabban: úgy fogalmazott, az egyéni választókerületekben több terepmunkára volna szükség, aki pedig kormányzati pozíciót visel, annak erre korlátozott lehetősége van.

Varga Mihály 2013-ban saját gyerekével reklámozta a Babakötvényt
© Reviczky Zsolt

“Most kivételesen tényleg igaz, hogy a kormányzati munka egész embert kíván, megfeszített erővel kell dolgozni, talán még sorosozni sem lesz idejük” – tette hozzá ehhez a gondolatmenethez Ceglédi. Azt nem érti, hogy Kocsis Máté helyett miért az önkormányzati választáson vesztő Sára Botondot indítanák (végleges döntés nincs, csak felmerült a neve), azt viszont elképzelhetőnek tartja, hogy a Gulyás helyett felvetődött Fürjes Balázs fővárosért felelős államtitkárt valójában 2024-re, a főpolgármester-választásra építhetik fel. Varga helyett egy országosan ismeretlen ügyvéd, II. kerületi önkormányzati képviselő, Gór Csaba indulhat – közölte korábban az atv.hu.

Névtelenséget kérő fideszes forrásunk úgy fogalmazott, Gór Csaba képviselő-jelöltségéről egyelőre nincs szó, ám miután Varga Mihály bejelentette, hogy nem indul, ezért le is mondana a választókerületi elnökségről, a választókerületi tanács tett javaslatot Gór Csaba elnökké választására, amiről még az országos elnökségnek vagy a pártelnöknek döntenie kell.

Év végére lehet döntés

A Fidesz 2003-ban tért át a korábbi megyei-városi alapon szerveződő pártstruktúráról a választókerületi elnöki rendszerre. Utóbbiak feladata az adott körzet választóinak folyamatos tűzben tartása: mozgósítása az éppen aktuális aláírásgyűjtésre, konzultációra, népszavazásra és választásra, emiatt azt, hogy mennyire végzik jól a munkájukat, nagyrészt az adott körzet „számaiból”, vagyis aláírási, népszavazási és választási hajlandóságából, illetve eredményeiből szűri le a pártvezetés. Fő szabály szerint a választókerületi elnökökből lesznek a párt országgyűlési képviselőjelöltjei, kiválasztásukról a pártelnök dönt.

Orbán Viktor
© MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda / Vivien Cher Benko

Ezért is várták év elején sokan aggodalommal Orbán Viktor január közepén kezdett félidős konzultációját, vagyis azokat a négyszemközti megbeszéléseket, amelyekre a miniszterelnök mind a 106 választókerületi elnökével sort kerített a Karmelita kolostorban. Bár az egyeztetésekről a képviselők többsége rögtön a találkozó után diadalittas képeket posztolt, amint széles mosollyal paroláznak a miniszterelnökkel, sőt, sokan arra is céloztak, hogy zöld lámpát kaptak a 2022-es újrainduláshoz, a meghallgatáson valójában Orbán Viktor gyűjtött impulzusokat a képviselők terveiről és hadra foghatóságról, garanciát senki nem kapott az újrázásra. A Fidesz elnökének ez egyébként lassan már évtizedekre visszamenő szokása, hogy az utolsó pillanatig lebegteti a személyi döntéseket, nehogy a biztos pozíció birtokában bárki is hátradőljön, elkényelmesedjen.

Az önkormányzati választási fiaskó után a választókerületi elnökök nagyjából ötödének lecserélése vetődött fel (csak a 2019 októberi eredmények alapján több mint tizennégy elveszített budapesti kerület és tíz megyei jogú város választókerületi vezetőjének lehet aggódnivalója, de értelemszerűen más szempontok is vannak). Néhány körzetben azóta meg is történt a váltás, év végéig pedig információink szerint a még nyitva levők többségében is befejeződhet.

Az már kiderült, hogy a várható ellenzéki összefogás miatt Orbán a választókerületek 90 százalékában egy az egy elleni felállással – egyben a korábbinál szorosabb országos és választókerületi eredményekkel – számol. A gyakorlatban ez azt is jelenti, hogy a Fidesz–KDNP jelöltjeinek 50 százalék feletti eredményt kell elérniük ahhoz, hogy nyerjenek – ez 2018-ban csak hatvanegynéhányuknak ment, nagyon meg kell tehát válogatni, hogy ki az, aki leginkább kivívhatja a kormánypárti választók szimpátiáját és begyűjtheti egyúttal a szavazataikat. Ceglédi Zoltán szerint a mai tudásunk alapján csak az a kérdés, hogy a Fidesznek lesz-e kétharmada, Orbán Viktor miniszterelnöksége a jelenlegi számok alapján nincs veszélyben, Orbán szerinte nem a kétharmadhoz ragaszkodik, hanem a többséghez.

Mindenesetre – bár nincs hivatalos döntés – nagyon meglepő lenne, ha újrázási lehetőséget kapna olyan képviselő, aki korrupciós ügy érintettjeként erodálhatja a támogatói bázist, mint például a dél-békési Simonka György, vagy a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Boldog István – bár a Karmelita kolostorban tett látogatásukat mindketten igyekeztek úgy kommunikálni, mintha másfél év múlva is lehetőséget kapnának.

Simonka György Orbán Viktornál viziten
© Facebook / Simonka György

Ugyancsak nem derült még ki, de érdekes, hogy mi lesz az egyéniben 2018-ban jól szereplő, de Gulyáshoz és Vargához hasonlóan szintén kormányzati tisztséget viselő Nagy István agrárminiszter (Mosonmagyaróvár), a Paks II. beruházásért felelős Süli János tárca nélküli miniszter sorsa – vagyis, hogy magabiztos egyéni szereplésük felülírja-e a képviselőjelölti és kormányzati tisztség közötti összeférhetetlenséget. Hasonló a dilemma több, választókerületi elnökként is dolgozó államtitkár – például a pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára, Tállai András (Mezőkövesd), vagy a váci választókörzetben induló KDNP-s Rétvári Bence – esetében is. Kettőjük tökéletes ellentéte viszont Németh Szilárd honvédelmi államtitkár, aki egymás után két választáson bukta el a Csepel-Soroksári körzetet, és a legtöbb párttársát már az is meglepte, amikor 2018-ban újrázási lehetőséget kapott.

Időközben Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója is bejelentette, hogy nem indul egyéniben, a központi kampányban vesz részt. Ő 2018-ban kikapott Csárdi Antal LMP-s politikustól, aki több ellenzéki jelölt visszalépése után elvitte a körzetet.

hvg.hu