Nemcsak a lakosságot és a vállalkozásokat, hanem a költségvetést is nyomás alá helyezte a koronavírus-járvány: a magyar költségvetés – részben a források rugalmas átcsoportosításával – mintegy 1720 milliárd forintot fordított a járvány gazdasági és társadalmi következményeinek enyhítésére, miközben az Európai Uniótól nem érkezett támogatás a járvány elleni védekezéshez idén az első fél évben – derül ki az Állami Számvevőszék (ÁSZ) legfrissebb elemzéséből.

Az elemzés – amelyet a Költségvetési Tanács számára készítettek – nem számszerűsíti, mivel a törvény értelmében a GDP reálértékének visszaesése esetén az államadósság-mutató csökkentésének kötelezettsége nem áll fenn. Idén márciusban a Covid–19 világjárvány Magyarországot is elérte. Ez, valamint a járvány kapcsán hozott intézkedések, ideértve a más országok által bevezetett korlátozásokat, alapvetően megváltoztatták a költségvetési folyamatokat is – emelték az ÁSZ elemzői.

Rámutatnak, a gazdasági visszaesésnek, illetve a célzott adókönnyítésnek a központi költségvetés bevételeit mérséklő hatása májustól vált erőteljesebbé, amelyet részben ellensúlyoztak a veszélyhelyzet miatt elrendelt rendkívüli adókból és a gépjárműadó teljes összegének központosításából származó többletbevételek.

A hiányt a központi költségvetés kiadásainak az időarányosat 10,1 százalékponttal meghaladó teljesítése, és az okozta az elemzés szerint, hogy a társadalombiztosítási alapok bevételei 2,6 százalékponttal elmaradtak az időarányostól, kiadásai viszont 2,4 százalékponttal meghaladták azt. Az államháztartás központi alrendszerének első félévi egyenlege a központi költségvetés 1534,3 milliárd forintos hiányából, az elkülönített állami pénzalapok 11,2 milliárd forintos többletéből, valamint a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 313,9 milliárd forintos hiányából tevődött össze.

A Járvány Elleni Védekezési Alapból 642,2 milliárd forint teljesítés történt, ez 216,0 milliárd forinttal haladja meg az alap bevételeit. Gazdaságvédelmi kiadásokra 872,8 milliárd forintot teljesítettek, ami 69,6 milliárd forinttal marad el a rendelkezésre álló kerettől. A Gazdaságvédelmi Alap részévé vált Nemzeti Foglalkoztatási Alap 206 milliárd forintos kiadása időarányosnak tekinthető a számvevőszék szerint. Az EU-ból érkező Járvány Elleni Támogatások Alapba forrás nem érkezett, így kiadás sem teljesült belőle – mutatnak rá az ÁSZ elemzői.

Ezzel szemben az uniós programok ez évre tervezett bevételei több mint 250 milliárd forinttal elmaradtak az időarányos teljesüléstől. A központi költségvetés adóssága 2020. június végén 31 853,3 milliárd forint volt, 7,3 százalékkal magasabb, mint 2019 végén. A legnagyobb mértékű (18,0 százalékos) növekedés a devizában denominált kötvények esetében következett be. A forintadósság 4,9 százalékkal emelkedett. A háztartások fogyasztási kiadásai visszafogásával párhuzamosan a lakossági megtakarítások nőttek. Ez kedvező a növekvő államadósság nagyrészt hazai forrásokból történő finanszírozásához. A lakosság nettó pénzügyi vagyona 2020. II. negyedévében közel 1500 milliárd forinttal nőtt – írták.

Idén júliusban és augusztusban folytatódott a költségvetési hiány emelkedése, de a márciusi, májusi és júniusi összegnél számottevően kisebb mértékben. A hiány növekedését mérsékelte, hogy a két hónap alatt közel 300 milliárd forint uniós bevétel érkezett a költségvetésbe. Az államháztartás központi alrendszer hiánya augusztus végére 2261,3 milliárd forintot ért el. Ennek ellenére a központi költségvetés adóssága júliusban csökkent, mivel a forint árfolyamának korábbi gyengülése miatti devizaadósság-növekedés a június végi 385,3 milliárd forintról 184,4 milliárd forintra csökkent júliusban. Ugyanakkor tovább folytatódott a lakossági állampapír-állomány csökkenése, a tavalyi év végéhez képest 6,1 százalékkal.

A teljes, 72 oldalas elemzés ide kattintva olvasható.