Az egyházat is elérheti a tisztítótűz.
Az egyházat is elérheti a tisztítótűz.
Nem vallási értelemben, hanem az állami vagyonátadások, a közpénzből finanszírozott beruházások és az évtizedek alatt kialakult gazdasági kapcsolatrendszer elszámoltatásán keresztül.
Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök neve az elmúlt másfél évtizedben egyre gyakrabban jelent meg a gazdasági hírekben. Az általa vezetett egyházmegye ugyanis nem csupán templomokat, iskolákat és szociális intézményeket működtet, hanem stadionhoz, szállodához, étteremhez, ipari vállalathoz, turisztikai létesítményekhez és jelentős ingatlanvagyonhoz kapcsolódó gazdasági érdekeltségekkel is rendelkezik.
Mindez önmagában természetesen nem jogellenes. A kérdés az, hogyan jutottak ezek a vagyonelemek az egyházmegyéhez és a hozzá kapcsolódó szervezetekhez, milyen állami forrásokból finanszírozták őket, és mennyire ellenőrizhető a felhasználásuk.
Több tízmilliárd forintnyi vagyon és állami beruházás
A HVG már 2020-ban arról írt, hogy a Szeged-Csanádi Egyházmegyéhez kapcsolódó három nagy fejlesztés – a zánkai táborok, a lakitelki Hungarikum Liget és a szegedi stadion – beruházási értéke együttesen megközelítette a 70 milliárd forintot. Ez nem az egyházmegye hitelesített vagyonmérlege, hanem az érintett beruházások költségeiből összeállított sajtóbecslés.
A szegedi Szent Gellért Fórum stadionkomplexuma mintegy 14 milliárd forintból épült meg. A mellette létrehozott négycsillagos szálloda kivitelezésére a Garancsi István érdekeltségébe tartozó Market Zrt. kapott megbízást. A szálloda eredeti, mintegy 3,3 milliárd forintos nettó építési költsége később több mint 520 millió forinttal, 3,8 milliárd forint fölé emelkedett. A szerződésmódosítás indokai között az infláció mellett a megrendelő magasabb minőségi, esztétikai és használhatósági igényei is szerepeltek.
A stadionban működő futballcsapat gazdálkodása szintén figyelemre méltó. A Szeged-Csanád Grosics Akadémia működtetése 2021-ben 808 millió forintba került, miközben saját bevétele mindössze 187 millió forint volt. A különbség finanszírozásában támogatások játszottak meghatározó szerepet.
Az egyházmegye ráadásul nem kizárólag támogatásokhoz jutott, hanem közvetlen állami vagyonátadás kedvezményezettje is volt. A megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató SZEFO Zrt. részvényeit az állam ingyenesen adta át a püspökségnek. A tulajdonosváltást 2022-ben jegyezték be.
A püspök személyes gazdasági szerepvállalása
Kiss-Rigó László a Magyar Kertörökség Alapítvány kuratóriumában is helyet foglal.
A szervezet 2021 és 2025 között a sajtó összesítése szerint mintegy 6 milliárd forint állami támogatáshoz jutott. Emellett ingyenesen megkapta a budai Várnegyedben található Sőtér-villát, amelyet az állam korábban 3,6 milliárd forintért vásárolt meg.
Az alapítvány a zöldfelületi tanúsítás rendszerében is kiemelt, jogszabályban meghatározott feladatot kapott, amelyhez jelentős rendszerhasználati díjbevételek kapcsolódhatnak.
A Magyar Hang által ismertetett 2022-es adatok szerint Kiss-Rigó László az alapítvány kuratóriumi tagjaként havi 1 millió 178 ezer forint tiszteletdíjban részesült. Ez évesítve több mint 14 millió forint. Arról nincs ellenőrzött adat, hogy a díjazás 2026-ban is változatlanul fennáll-e.
Az alapítványhoz egy büntetőeljárás is kapcsolódik. A Magyar Turisztikai Ügynökség által finanszírozott, 68 millió forintos Tokaj-Hegyalja-tanulmány ügyében 2025 januárjában hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomozást rendeltek el. Az eljárás későbbi eredményéről nincs megerősített információ. A nyomozás ténye nem jelenti azt, hogy Kiss-Rigó László személyesen bűncselekményt követett volna el.
A zalaszabari Zobori Élménypark közel hatmilliárdos megvásárlása
Az egyházmegyéhez kapcsolódó alapítványi rendszer egyik figyelemre méltó ügylete a Zobori Élménypark megszerzése.
Az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány – amely felett saját hivatalos tájékoztatása szerint a Szeged-Csanádi Egyházmegye gyakorolja az alapítói jogokat – 2023-ban 5 milliárd 977 millió forintért vásárolta meg a zalaszabari létesítményt.
A park fejlesztéséhez korábban 923 millió forint állami támogatást biztosítottak. A közel hatmilliárdos vásárláshoz szükséges forrásokat később a Kisfaludy 2030 Zrt. adta az alapítványnak.
Vagyis ugyanahhoz az állami turisztikai intézményrendszerhez kapcsolódott a magántulajdonú park korábbi fejlesztésének támogatása és annak későbbi, alapítványi tulajdonba kerülő felvásárlása.
Az élménypark 2024-ben bezárt az általános látogatók előtt, és a továbbiakban elsősorban beteg, gyógyuló és rászoruló gyermekek táboroztatását szolgálta. A gyermekek ellátásának társadalmi hasznossága nem vitatható, ugyanakkor ettől még jogos közpénzügyi kérdés, hogy a vételárat milyen értékbecslés alapozta meg, és indokolt volt-e ekkora összegből megvásárolni a létesítményt.
Az ügyben Vadai Ágnes országgyűlési képviselő kérdését 2024 májusában feljelentésként kezelték, és a Nemzeti Nyomozó Irodához továbbították. A későbbi hatósági döntés nem tisztázott.
Közbeszerzések és kormányközeli üzleti kapcsolatok
A Szeged-Csanádi Egyházmegye fenntartásában működő Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató 2026-ban olyan személyszállítási közbeszerzést folytatott le, amelynek egyik nyertese a Pannon Busz-Rent Kft. lett.
A társaság többségi tulajdonosa a részben Tiborcz István érdekeltségéhez tartozó Waberer’s-csoport. A vállalkozás mintegy 286 millió forint értékű, egyéves megbízáshoz jutott.
A gyermekvédelmi szolgáltató közleményében hangsúlyozta, hogy az eljárás nyílt volt, több ajánlat érkezett, és a jogszabályokat betartották. Ezt is figyelembe kell venni: a politikai-gazdasági kapcsolatok önmagukban nem bizonyítanak közbeszerzési visszaélést.
A kérdés inkább az, hogyan alakult ki az állami forrásokból működő, egyházi fenntartású intézmények és a korábbi kormányzathoz kötődő üzleti körök között ez a jelentős gazdasági kapcsolatrendszer.
Most a Kisfaludy Program pénzügyeit is vizsgálják
2026. október 16-án újabb jelentős fejlemény történt.
A Gazdasági és Energetikai Minisztérium, Kapitány István miniszter vezetésével, feljelentést tett a Kisfaludy Turisztikai Fejlesztési Program támogatási gyakorlata miatt.
A minisztériumi átvilágítás 22 609 szerződést és összesen 475,3 milliárd forint támogatást érintett. A vizsgálat szerint az összeg több mint felét pályázaton kívüli, egyedi döntésekkel ítélték oda.
A feljelentés különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és közbeszerzési versenyt korlátozó megállapodás gyanújával született.
Ez természetesen nem jelenti azt, hogy mind a 475 milliárd forinttal visszaéltek volna. A minisztériumi feljelentés nyilvánosan ismertetett anyaga azt sem igazolja egyelőre, hogy a zalaszabari élménypark valamely konkrét szerződése külön nevesített vizsgálati ügy lenne.
A kapcsolat azonban kézzelfogható: a zalaszabari park állami finanszírozásában a Kisfaludy intézményrendszere is részt vett, és az ingatlant megszerző alapítvány felett a Szeged-Csanádi Egyházmegye gyakorolja az alapítói jogokat.
Az elszámolás kérdése
A felsorolt ügyletek nem bizonyítják, hogy Kiss-Rigó László bűncselekményt követett el. A püspökkel szemben ezek miatt jogerős korrupciós ítéletről nincs adat.
A dokumentált vagyonátadások, az állami támogatások nagysága, az üzleti kapcsolatok és a korlátozott pénzügyi átláthatóság ugyanakkor indokolttá teszik az alapos, független ellenőrzést.
A közpénz ugyanis attól nem veszíti el közpénzjellegét, hogy egyházi intézményhez, alapítványhoz vagy gazdasági társasághoz kerül. A közfeladatok ellátásának támogatása indokolt lehet, de a támogatások jogszerűségét, célját és felhasználását ellenőrizni kell.
Az egyházak társadalmi szolgálata, a gyermekvédelem, az oktatás és a rászorulók segítése értékes feladat. Az ezekre fordított források ellenőrzése nem egyházellenesség. Éppen ellenkezőleg: a tisztességesen működő intézményeknek is érdeke, hogy a gazdálkodásuk megítélését ne megválaszolatlan kérdések és politikai kapcsolatok határozzák meg.
Az egyházi vezetőktől joggal várható el, hogy ne csupán erkölcsi kérdésekben fogalmazzanak meg elvárásokat a társadalom felé, hanem saját intézményeik gazdálkodásában is példát mutassanak az átláthatóságból és a felelősségvállalásból.
Az egyházat is elérheti a tisztítótűz.
Ez a tisztítótűz azonban nem a hívők, a papok, a szerzetesek vagy a valóban áldozatos munkát végző egyházi intézmények ellen irányul. Hanem annak tisztázását jelentheti, hogy a közösség szolgálatára kapott vagyon és támogatás valóban a közösség javát szolgálta-e.
A hit erkölcsi tekintélyét nem a milliárdos beruházások, nem a stadionok, a szállodák vagy az állami kapcsolatok adják.
A hitelességet az is meghatározza, hogy az egyház vezetői készek-e ugyanazzal a szigorral elszámolni a rájuk bízott javakkal, amellyel másoktól elvárják az erkölcsös magatartást.
És ha a közpénzek útjának feltárása eljut az egyházi intézményrendszerig, ott sem érhet véget az ellenőrzés.
Egy válasz
Sajómente
2 napja
2 n.
·
Kazincbarcikán a Városvédők az idén azért nem koszorúztak, mert nincs pénzük újabb bírságot fizetni az önkormányzatnak!
Kazincbarcikán sokaknak feltűnt, hogy az idén, október 22-én a Városvédők Egyesület nem koszorúzott. Ennek jártunk utána, és kiderült, hogy a helyi közéletben nagyon is aktív civilek azért nem koszorúztak, mert félő, hogy ENGEDÉLY hiányában az önkormányzat újra megbünteti az 1956-os hősök előtt a tiszteletüket lerovó civíl aktivistákat.
Nem vicc, a kazincbarcikai képviselőtestület és a polgármester 200 ezer Ft-ra bírságolta a Városvédők Egyesületet 2026.03.30-án, mert „engedély nélkül” használták a közterületet fenyőfa díszítésére, Jókai Mór és az 1956-os hősök szobrainak a megkoszorúzására – ezt az utóbbi két „ügyet” súlyosbító körülménynek értékelték!
Ugye milyen ismerős a civilek adminisztratív eszközökkel való üldözése? Vajon honnan tanulhatta Dobrev Klára árnyékkormányának önkormányzati főtanácsadója és a barcikaiak pénzéből busásan jutalmazott gombnyomogató frakciója ezt a módszert? (Havonta 460.000 – 750.000 Ft tiszteletdíj üti a markukat!)
Részlet a civilszervezetet megbírságoló határozatból:
„A bejelentés, továbbá a csatolt fényképfelvételek alapján a Városvédők Egyesület nem csak 2025. december 04. napján használta jogellenesen a közterületet, hanem több másik alkalommal is. Ilyen alkalom volt például a 2024. decemberi fenyőfa díszítés ugyanezen a helyen, vagy a 2025.02.19. napján tartott közterületi megemlékezés Jókai Mór 200. születésnapja alkalmából, a 2025. március 15-e alkalmából tartott megemlékezés, a 2025.10.22. napján tartott koszorúzás 1956 hőseire emlékezve.”
Ez nem Oroszországban, vagy valamelyik keleti diktatúrában történt, hanem az Úr esztentedejének 2026.évében március hónap 30. napján, az Európai Unióban, Magyarországon, Kazincbarcikán, amikor a helyi potentátok még elhitték, hogy április 13-án minden ugyanúgy folytatódik majd, mint április 12-e előtt!
Mivel a Városvédők jogkövető emberek, remélik, hogy hamarosan tisztázásra kerülnek a városi közbeszédben elterjedt visszáságok – mondták az egyesületnél!