Szerda reggel nem sokkal 8 előtt egy konvoj gurult be a Budai Központi Kerületi Bíróság Budakeszi úti épülete elé, az egyik fekete Mercedes S-ből pedig kipattant Mészáros Lőrinc, akinek épp most kezdődött a válópere. Persze érdekes kérdés, hogyan osztják fel a cégbirodalmat vagy egyáltalán milyen érzelmek kavarognak a felcsúti milliárdos szívében, de bennünket inkább az érdekelt volna, hogyan sikerült 11,5 milliárdért drágábban eladnia a Mátrai Erőművet az államnak, mint amennyiért megvette.
De még a kérdést sem sikerült feltenni, máris biztonsági emberek sorakoztak fel előttünk, akik fekete esernyőket nyomtak a kameránk elé, nehogy felvétel készüljön a szomorúan battyogó oligarcháról. Az egyik alkalmazottja pedig idegesen ismételgette, hogy jogsértést követünk el, ha engedély nélkül készítünk felvételt a magánszemélyről, aki egyébként két hete még az állami hírügynökségen keresztül jelentette be, hogy elválik a felségétől.
De a jogi lépésekkel fenyegetőző sajtóelhárító hiába szólított fel távozásra, anyira túlbiztosították a helyszínt, hogy ha akartunk, akkor sem tudtunk volna lelépni. A bírósági alkalmazottaknak ugyanis megtiltották, hogy beengedjenek bennünket az épületbe, amíg Mészáros Lőrinc ott van.
Vagyis nemcsak a saját emberei, hanem az állami alkalmazottak is gondoskodtak arról, hogy senki se zavarja a milliárdost.Arra már láttunk példát, amikor egy tavat zárnak le neki, vagy a nemzeti park területén gyümölcsösnek álcázzák a luxusnyaralójukat, de a bírósági VIP, azaz amikor egy jog szerint mindenki előtt nyitva álló középületbe sem engedik be az újságírókat pusztán Mészáros Lőrinc kényelme miatt, egészen új szint a nemzeti együttműködés rendszerében.
És ez a külön bánásmód a Mátrai Erőmű körüli alkudozásról is sokkal többet elmondott, mintha Mészáros Lőrinc újra előadott volna valamit arról, mennyire nehéz már követni a cégbirodalma pénzügyeit.Mi pedig ott voltunk a 22-es csapdájában, mert a távozáshoz előbb be kellett volna fizetnünk a parkolási díjat, de addig nem mehettünk fel, amíg ott vannak Mészárosék, akik miatt tulajdonképpen távoznunk kellet volna. Így az történt, amit a fenyegetőző sajtóelhárító a legjobban el akart kerülni: kénytelenek voltunk tovább várni Mészáros Lőrincre a bejáratnál.
Eközben a tárgyalóteremben nem lehetett nagy vita, mert nagyjából fél óra múlva újra hadrendbe állt az esernyős phalanx, hogy kitakarják az oligarchát. A sajtóelhárító megint felszólított, hogy hagyjuk békén Mészáros Lőrincet, de kiderült, hogy ez csak elterelés volt, mert közben a hátsó ajtón menekítették ki Mészárost, hogy egy sötétített terepjáróval gyorsan elhajtsanak a parkolóból. Az oligarcha távozása után a bíróság újra középületté változott, felmehettünk befizetni a parkolódíjat.