A valaha regisztrált legnagyobb mértékben csökkent a bruttó hazai termék a második negyedévben mind az euróövezetben, mind az EU-ban. A második negyedévben az euróövezetben 11,8 százalékkal esett a bruttó hazai termék (GDP) az előző negyedévhez képest az Eurostat, az EU statisztikai hivatalának második becslése szerint. (Az Eurostat 1995 óta tartja nyilván a GDP-értékek változását.) A második negyedévi GDP az euróövezetben 14,7 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Az Európai Unió 27 tagállamának a bruttó hazai terméke a második negyedévben 11,4 százalékkal mérséklődött. Éves bázison az Eurostat második becslése a GDP 13,9 százalékos csökkenését mutatta ki az EU-ban. Az első negyedévben, negyedéves bázison, az euróövezeti GDP 3,7 százalékkal, az uniós pedig 3,3 százalékkal zsugorodott. Az euróövezetben 3,2 százalékkal, az EU-ban 2,7 százalékkal csökkent a bruttó hazai termék az első negyedévben az előző év azonos időszakához képest.
Negyedéves bázison Spanyolországban esett a GDP a legnagyobb mértékben a második negyedévben, méghozzá 18,5 százalékkal, Horvátországban 14,9, Magyarországon 14,5 százalékkal csökkent a bruttó hazai termék. A görög GDP 14,0, a portugál 13,9, a francia 13,8 százalékkal mérséklődött negyedéves bázison a második negyedévben. A legkisebb mértékű negyedéves GDP-csökkenést Finnországban regisztrálták a második negyedévben, 4,5 százalékosat. A litván GDP 5,5, az észtországi 5,6, az írországi 6,1, a lettországi 6,5, a dániai pedig 6,9 százalékkal csökkent.
A GDP összetevői közül a lakossági fogyasztás a második negyedévben 12,4 százalékkal zsugorodott az euróövezetben és 12,0 százalékkal az EU-ban. Az első negyedévben az euróövezeti fogyasztás 4,5 százalékkal, az EU-ban 4,2 százalékkal csökkent, írja az MTI.
A beruházási tőkeképződés a második negyedévben 17,0 százalékkal zuhant az euróövezetben és 15,4 százalékkal az EU-ban, az első negyedévi 5,2 és 4,6 százalékos mérséklődés után.
Az export 18,8 százalékkal esett vissza az euróövezetben és az EU-ban egyaránt, miután az első negyedévben 3,9 és 3,2 százalékkal csökkent. Az import az euróövezetben 18,0, az EU-ban 17,8 százalékkal zsugorodott a második negyedévben.
A lakossági fogyasztás számottevő negatív hatást gyakorolt a bruttó hazai termék alakulására mind az euróövezetben, mind az EU-ban. Az euróövezetben 6,6 százalékponttal, az EU-ban 6,3 százalékponttal járult hozzá a GDP-csökkenéshez. A beruházások 3,8 és 3,4 százalékpontot faragtak le a GDP-ből a két régióban. A külkereskedelmi mérleg is mindkét régióban negatívan befolyásolta a GDP alakulását.
Mindig lenéztük a külföldet pedig a Skandináv „Kis tigrisek” Finnország és Dánia a legkisebben esett vissza gazdaságilag volt ott is visszaesés na igen ám csak, hogy azért kisebb mértékben mint hazánkban. Baltikum is viszonylag jól megúszta. Hazánk viszont 14,5 % volt a gazdasági visszaesés kerekítve öttizednél ugyebár felfelé szokás tehát közel 15 % os mínusz gazdasági visszaesés. Forint euro árfolyam is 360 ft hoz közelít majdnem. Árak is elszabadulva boltba megnézi az ember mit vesz és mikor tehát infláció is kissé meglódult ha az árak is elszabadultak. Tehát 2030 ra nem lesz itt Európa ötödik legélhetőbb országa hazánk ugyanis a nagyon gyorsan fejlődő Skandináv „Kis tigrisek” Finnország, Svédország, Norvégia, Dánia már most a legélhetőbbek még a kis gazdasági visszaesés ellenére is élhetőbb de össze se lehet hasonlítani hazánkkal összehasonlítási alap sincs mert ég és föld a különbség a skandinávok javára. Továbbá a Baltikum is jön szépen felfelé Észtország, Lettország,Litvánia és Lengyelország. Különösen Lengyelország erősödik nagyon Lengyelország 2030 ra Európa új Németországa lesz gazdaságilag Lengyelország Németországhoz zárkózik fel erősödik fel Warsó is már Európa új Metropolisza. Irodai és üzleti & szolgáltató központok nagyon erősek ott több világcég irodaházai,felhőkarcolói épültek az utóbbi 5 évben. Egy erős Francia – Holland – Német – Lengyel erős gazdasági tengely kezdd kialakulni Lengyelország az „új kis tigrisek” várományosának egyike. Visegrádi négyekben is benne Lengyelország így Magyarország erős versenytársa nyilván utolérni nem tudjuk őket de legalább megközelíteni 2030 ra az a cél, hogy legalább fejlődésben megközelítsük de a közel hazai Magyar 15 % os visszaeséssel még nagyon nagyon távol vagyunk a Lengyelektől sajnos. Pedig példaképeink a Lengyelek. Ahogy a régi mondás is tartja „Lengyel-Magyar két jó barát együtt harcol s issza borát vitéz s bátor mindkettője áldás szálljon mindkettőre”.
Ki csodálkozik? Amihez ez a kormány hozzáér sz@rrá válik.