– Ne készítsen kajafotót az Instagramra,Facebookra, Tumblrre, már mindenki megtette ön előtt. Unjuk!
– Ne öntse le magát jeges vízzel, mert nem vicces, kiábrándító, adakozzon szerényen!
– Ne akarja meggyőzni sosem látott, de a Facebookon önbe akadt alkalmi ismerősét, hogy rossz pártra szavazott, rossz étterembe jár, rosszul öltözik, rossz kajákat eszik, senkit nem érdekel!
– Ne tegyen ki nyaralásáról láblógatós tengeri fotót, senkit nem érdekel!
Figyelem! Az alábbi, a cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem az eszakhirnok.com nézeteit tükrözik. Mi a hírt/eseményt közöljük, a kommenteket nem tudjuk befolyásolni – azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.
jogos
Abba hagytam én is, két éven keresztül főzőcsoportban posztoltam, leírva az ételek receptjét. Nem telik már főzésre, csak egyfajta levesre, főzelékre kétnaponta, a legolcsóbb üzemire fizettem be. Pedig sok zöldséget és csirkét, halat kellene fogyaszani. Sosem felejtem el, hosszú tízezer forint, majd lassan emelkedve 47 ezer csúcs után főztem, talán rakott kelkáposztát szójagranulátummal. Hálás vagyok az egyik ismerősömnek, mert lájkolta, annak ellenére, hogy ő lámaként pazar létformában él, szépen terített asztalnál eszik és ilyet talán még nem is látott. Lényegében ezért is hagytam abba a posztolást a főzőcsoportokban, mert általában szegényes a menü. Nem is vágyom sokkal többre, csak amit leírtam, zöldségből bármennyit meg tudnék enni. Azt hiszem, ez akkor sem változott volna, ha milliárdos lettem volna, a tiszta forrásvíz lenne mindig az éltetőm. Néha megosztottam fotókat arról, éppen hol jártam 2011 óta, amióta jártam nyugdíjasokkal kirándulni. Nemrég odaírt az egyik fórumos rajtam hahotázó az egyik képem alá és megkérdezte, ki ez a dagadt nő. Egyszerűen letöröltem. Ha ő vagy bárki azt kibírta volna, amit én, hogyan néznének ki?
Csak azt nem értem, nem tudom megfejteni az okát, hogy miért köszöntik nyilvánosan a gyerekeiket, unokáikat, holott egy családban élnek? Ez magánügy. Mások lájkolják a köszöntéseiket, sok boldogságot kívánnak, ennek mi értelme van?
Hogy külföldre jár a vasfüggöny lezárás óta az ország, díjakat vettek át Ázsiában, majd a nyugati részen, már önmagában felfoghatatlan, mint a dicsekvés autóval, informatikával, meg mindennel, ami tündérkirályfi életet biztosít számukra. Annyira régen tart már ez, hogy teljesen megszokták a gondolatát annak, hogy ennyi volt a szabadságharca az országnak, sőt az egész világnak. Már ezt nem lehet visszaszámlálni, meg nem történtté tenni.
A közösségi oldalak a pénzről és a politikáról szólnak, ezeket lájkolják és követik. A kívülállókat kinézik maguk közül, meg az emberségesebbeket. Én megszoktam már, hogy az egész országból kb. 6-7 igaz ismerősöm van, ennyi maradt, akik soha nem okoznának csalódást. Miattuk érdemes megosztani bármit, amiről úgy gondolom, hogy őket is érdekli. Ha egy van a világon, aki őszinte és emberi, azért az egyért érdemes élni.
Akartam írni, hogy egyetértek, de ezt én írtam, s már két éve. Hihetetlenül gyorsan repül az idő!
Azt hiszem, itt az ideje befejeznem, mert bebizonyosodott, hogy senki nincsen, aki megkegyelmezne, akár eutanáziával. Más országban már megtették volna. Senki sem tart meg tovább, a gyerekeim lenéznek, azt hiszik, lusta vagyok dolgozni, ebben megerősítik az értelmiségi baráti körök, meg azt hiszik, amit az áldozó pszichiáterek mondtak nekik hattyúdal utolsó végrehajtásakor, 2005-ös kivégzésükkor. 1998 óta kínoz éjjel-nappal a miskolci elmeosztály az összes orvosuk tudtával, mert apokalipszist hajtottak végre a családomon, mint elmeosztálya a Hunnia börtönnek. Ez az egészségügy 64 éve. Nem érdemes senkiért sem élni, mert ha az öt-hat jóbarát megtudja, mi történt és történik velem, cserben hagy.
Nem adja fel, énekelte, 87 éve áldozza a német családomat, mindig akad egy kerék, egy hoss
Nem csak erről szólnak. Az irigykedésről. Mindenki azt nézi, hogy a másik mit rak ki. Irigykednek, általánosítanak. „Na, ez étteremben eszik, biztos nem tud főzni.” De megszaladt, de gazdag valaki, van pénz lóvéra, ez sem dolgozik, ezt is eltartják, ez is csak beházasodott, apa pénzét költi.
Ha valaki nagy nehezen vesz egy 10-15 vagy 20 éves autót, amit kitakarít, felrak róla egy képet, biztos lesznek, akiknek úgy jön le az egész, hogy ennek aztán van pénze. Mindenki a másik élete után sóvárog, mert hogy másnak milyen jó, milyen könnyű. Eszméletlen mennyit változott a világ. A fiatalok 40%-a influenszer akar lenni, mert ezt látja. A nőknél teljesen hétköznapi az ajakfeltöltés, a mellműtét. Étteremben kötelezően posztolni kell egy képet az ételről, mert csak akkor hiszik el, hogy ott voltam. Aki nem posztol nyaralásos képet, az nem volt nyaralni, tehát szegény. Ciki az ilyen ismerős. Aki gazdag vagy legalábbis annak tünteti fel magát, azt mindenki szereti, de persze utálják is, mert hát a qrva anyját a gazdag fajtájának. Az emberek depressziósak, mert beképzelik, hogy az életük szar! Csak az övék! Mindenki más jól él, meg gazdag, egészséges, senkinek nincs annyi gondja, mint neki. A válások aránya 70% körül van! Tehát 10-ből 7 házaspár elválig pár éven belül! Ez brutális. Miért? Mert mindenkinek a másik nője, férje, autója, pénze, feltételezett, kiszinezett, kivülről, másoknak szupernek tűnő élete kell.
Tessen csak kitenni, mettől-meddig dátumozva, hogy mi is tuggyunk menni nyaralni. (Kolompár Tajgetosz megbízásából Orsós Eutanázia.)
De tessék kitenni, merre néztél széjjel, hova mehetünk, ha a brüsszeliták elmigráncsolnak minket:
Afrika, 1914. Na ezek fogadják be ezeket, ne mi:
https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d5/Colonial_Africa_1914_map.png/250px-Colonial_Africa_1914_map.png
Avagy a kocsmahuszárok kedvéért:
https://32c4f1acd3.cbaul-cdnwnd.com/be3a1caf8ce7d54642de46c67071eceb/200000975-9b7a69b7a8/Colonies_in_Africa_in_1914.jpg
De hogy a Döglött Kutyák és a brüsszeli rabszolgák is felfogják:
https://scontent.fbud6-3.fna.fbcdn.net/v/t1.6435-9/118587054_3297815936950847_2458845777246
439482_n.jpg?_nc_cat=107&ccb=1-7&_nc_sid=dbeb18&_nc_ohc=rbWaReDHzUoAX_k-zRW&_nc_
ht=scontent.fbud6-3.fna&oh=00_AfBrOw4bvXAEKvEgKNH1EwjqXfO35Pdbpl2aFfiUvfGDDA&oe=64
B2562F
Hát ez van… 🙂 🙂 🙂