Tisztelt Hölgyem, Uram! Bár cikke már jó nyolc esztendeje íródott, talán mégis hasznos lehet válaszom kérdésére, hogy hol volt a Marinov pékség. Nos ez a Szeles utca 16 szám alatt volt, dédnagyapám péksége. A családban sokszor hallottam gyerekként, hogy a dédinek volt Miskolcon a legnagyobb péksége és ezt idős ismeretlen miskolciak akik még ettek a kenyeréből meg is erősítették. 1947 ben elvették a boltját és két bérházát, szobakonyhában és alkalmazottként tovább maradhatott egykori ingatlanában. A hatvanas években elsőként jelentkezett maszek engedélyért és pattogatott kukoricát árult a hatvanon fölötti idős úr a Búza téren. Azt is csak hallomásból tudom, hogy a helyi bolgér közösséget támogatta és egyfajta „atyuskára” tekintettek rá, igazságot osztott, hol meg támogatotta közössége rászorultjait. 1972 ben elhunyt Miskolcon, egy éjjel álmában ment el. Tömegek kísérték utolsó útjára.