Nem lehetett olimpiai

bajnok, sportága ugyanis akkor még nem szerepelt a játékok műsorán.
Augusztus 4-én élte meg hetvenedik

születésnapját a földkerekség valaha élt egyik legkiválóbb pingpongosa, a Miskolcon felnőtt Jónyer István. Pályafutását a DVTK-ban kezdte, majd a fővárosba került, és zsenialitását jellemezte, hogy hosszú pályafutásának csúcsán a franciákon át a jugoszlá­vokig, a svédeken túl a kínaiakig az összes ellenfelét halomra döntötte az asztal mellett.

Ön Miskolc város és Borsod-Abaúj-Zemplén megye egyik legeredményesebb és legnevesebb sportolója. Hogy érzi: most, hetvenesen van még ennek jelentősége?

Amikor Miskolcra vagy a megyébe érkezem, máig hevesen ver a szívem, és furcsa elfogódottság uralkodik el rajtam. Mindig és mindenhol gondolok a szülőföldemre, itthon pedig Vastag Csaba ismert száma – Őrizd az álmaidat – jut eszembe. Erről a bizonyos álomról annyit, hogy nekem diákként volt egy álmom. Világbajnok akartam lenni, és lám, az lettem. Igaz, ezért a címért feláldoztam az egész fiatalságomat.

A lakásában emlékezteti valami a pályafutására?

Nincs kitéve semmi, bár mindenem megvan. A mamám összegyűjtött mindent, én pedig hozzákezdtem az egész gyerekkori és fiatalkori gyűjteményem átnézéséhez. Az összes ereklyémről fotót készítek, ki tudja, mikor és mire lesznek még jók ezek a felvételek.

Mikor volt legutóbb itthon?

Amikor Koncz Ferenc országgyűlési képviselőt temették Szerencsen. Jóban voltunk, kötelességemnek éreztem, hogy jelen legyek a búcsúztatásán. https://boon.hu/sport/helyi-sport/a-hetven-evtol-az-idosebb-rendorokig-4455635/