A Felhő alapú
technológia egyáltalán nem újdonság, habár tény, hogy csak az elmúlt években
terjedt el igazán az alkalmazása szélesebb körben. Mégis, annyira robbanásszerű volt a terjedése,
hogy pillanatok alatt belekerült a köztudatba.
A covid19-járvány a Felhő létjogosultságát igazolta
Persze elsősorban üzleti célú alkalmazásban áll, amire vállalatok százezrei támaszkodnak
világszerte.
A jelenleg is tartó COVID19 válság okozta helyzet bebizonyította, hogy nagyon fontos
technológiáról van szó, hiszen ebben a világméretű válsághelyzetben gyakorlatilag több gazdasági
szektornak tette lehetővé az életben maradását és tovább működését.
Ezen felül számos pozitív tulajdonsága is van gazdaságosság és alkalmazhatóság szempontjából.
Az Edge messze újabb koncepció, mint a Felhő
Az Edge és a Cloud computing lényege ugyanaz: ne a kliens, vagyis a felhasználó számítógépe
végezze a számolási feladatokat, adattárolást és különböző más feladatokat, hanem helyette egy
erre a célra létrehozott szerver, szerverpark, mainframe vagy adatközpont dolgozzon.
A különbség azonban legalább ennyire szembetűnő.
Mi is az a „Perem számítástechnika”?
Az Edge computing, avagy „Perem számítástechnika” onnan kapta a nevét, hogy az IoT eszközök
terjedésével növekszik azok feldolgozási teljesítménye is, és elképesztő mennyiségű adat
generálódik a számítási hálózatok külső „peremén”.
Hagyományosan, az IoT eszközök által előállított adatokat egy központi hálózati szerverre
továbbítják, általában egy adatközpontba. Ez aztán az adatok feldolgozása után további
utasításokat küld vissza a hálózat szélén, peremén lévő eszközökre.
Csakhogy a megtett út miatt komoly késéseket lehet tapasztalni nagyobb számítási igény esetén,
ami például egy automata gyártósorokat alkalmazó üzemben komoly problémákhoz vezethet.
Az Edge gyakorlatilag a késésre kínál megoldást azáltal, hogy a kritikus adatfeldolgozást a hálózat
peremére helyezi.
Ahelyett, hogy folyamatosan visszajuttatnák az adatokat egy központi kiszolgálóra, az Edge
eszközök valós időben gyűjthetik és dolgozhatják fel az adatokat, lehetővé téve számukra a
gyorsabb és hatékonyabb válaszadást.
Az Edge válthatja a Felhőt?
Nagyon sokan úgy beszélnek az Edge-ről, mint ami arra hivatott, hogy leváltsa a Felhő
infrastruktúrákat egy modernebb szellemiséget tükröző technológiára, de valójában ennek így
nem sok értelme lenne.
Az IT történelmében használtak már a Felhőhöz és az Edge-hez is hasonlatos megoldásokat, most
csak a történelem ismétli önmagát egy technológiailag fejlettebb korban és így az elv gyakorlati
alkalmazhatósága is sokkal inkább megvalósítható, mint eddig bármikor.
Amíg a Felhő egy-egy hatalmas – általában külön erre a célra létrehozott erőművel ellátva,
északon, ahol olcsó a hűtés – adatközpontban gondolkodik, addig az Edge lényege az, hogy
közelebb hozza az adatközpontot a felhasználásának helyéhez.
Például a nagy távolság és az adatátvitel sebessége, a hálózat vagy az infrastruktúra terheltsége
néha ronthatja a Service Level Availability-t (SLA), ami az IT szolgáltatások minőségének mérésére
létrehozott egyik mutató.
Ennek okán, még ha drágábban is, de van olyan kritikus SLA-t kívánó rendszer, ami miatt
érdemesebb Edge-ben gondolkodni a Felhő helyett.
A magyar köztudatba még nem igazán került bele az Edge
Nagyon kevés szaklap, tech cikk, vagy vlog foglalkozott ezzel a technológiával, és mint a nevéből is
láthatjuk, még egyelőre nem született közös megegyezés sem arról, hogy hogyan fordítsuk le
magyarra a nevét.
Egyébként lehet nem is feltétlenül szükséges a magyarra átörökítése a jelöltnek, talán az a legjobb,
ha egyszerűen megmarad Edge-nek és a Felhő pedig Felhőnek.
Az Edge első nagy előnye a sebességben ismerhető fel
Hátránya viszont az adatközpont drágább hűtése lehet és az energiaigényének kevésbé gazdaságos
ellátása. A COVID válság miatt a világon rengeteg cég és oktatási intézmény kezdte el az élő
videokonferencia szolgáltatások használatát.
A gyakorlatban kiderült, hogy az általában egyébként jól működő szolgáltatások nagy terhelés alatt
nem mindig teljesítettek a legjobb módon. Persze a valós igényeket az élet teremti meg, és ez egy
kiváló példa az Edge elvének alkalmazhatóságára a gyakorlatban.
Ebben az esetben jobb az, ha több, akár kisebb adatközpont szerverei látják el a feladatot, mint
egy giga adatközpont mondjuk Szibériában.
Az adatoknak el kell jutniuk a kliens gépéről a kiszolgálóhoz, majd vissza és ezalatt valós idejű
videofelvételt kell kapjon mindenki a világ bármelyik pontján, úgy hogy az internetes hálózatok
gyakorlatilag maximálisan vannak terhelve szerte a világon.
Az Edge továbbá biztonsági szempontból is tartogat előnyöket a Felhővel szemben
Gondoljunk bele a legegyszerűbb érvbe, miszerint egy szerver legalapvetőbb védelme első sorban
az, ha egy jól zárható szobában van, amihez illetékteleneknek nem lehet fizikailag hozzáférnie.
Továbbá GDPR szempontból például nem előnyös ázsiai adatközpontban tárolni az európai cégek
adatait, még akkor sem, ha az adott cég megfelel a GDPR irányelveknek és alacsonyabb fenntartási
költségekért értékesítik a szolgáltatásaikat.
Persze mindig van kivétel, de az általános irányelv azt mondja, hogy meggondolandó. Minél
többen használják a távoli hozzáférést SSH vagy RDP portokon keresztül, annál nagyobb az esélye
az adatlopásoknak, a hálózatok feltörésének.
Az Edge előnye az, hogy az adatok feldolgozása mondhatni lokálisan történik, ami a kérdéses
veszélyforrásokat lényegesen redukálja. A Servergarden által is nyújtott Felhőszolgáltatás viszont
egyesíti magában a biztonságot, a gyorsaságot és az optimális erőforrás-használatot.
Nem valószínű tehát, hogy az Edge a közeljövőben le tudná váltania Felhő alapú számítástechnikát,
de az egészen bizonyos, hogy mindkettőnek megvan a maga a helye az IT ökoszisztémában.