Milyen szennyeződés van a területen?
Becslések szerint nagyjából félezer tonna higany van a talajban, amely az egykori klórüzemből került a környezetbe. A szennyeződés kb. 20 méteres mélységig terjed, eltávolítása több száz milliárd forintba kerülne.
Annak ellenére, hogy volt korábban kármentesítés, a higany mellett feltehetőleg 1,2-diklór-etán-szennyezés is van a területen. [1] Ez az anyag a vinil‐klorid- és a polivinil‐klorid-gyártás (PVC) egyik alapanyaga. Arról nem találtunk elérhető információt, hogy a kármentesítés milyen eredménnyel zárult.
Milyen hatásai lehetnek ennek a környezetre és a környéken lakókra?
Közvetlenül a BorsodChem-telep mellett pár ezren élnek. A 2016-os biztonsági jelentés [2] alapján a BVK-lakótelepen kb. 750 fő lakik, Berente községben pedig 1250-en élnek.
Illés Zoltán, az országgyűlés környezetvédelmi bizottságának elnöke 2001-ben úgy nyilatkozott, hogy a Sajó-völgy teljes vízellátása veszélybe kerülhet a szennyezés miatt, a helyi környezetvédelmi felügyelőség szerint azonban nincs vészhelyzet. [3] Az Észak-magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség (Felügyelőség) igazgatója szerint az akkor 366 tonnára becsült higany 99%-a talajszemcséhez kötött fémhiganyként van jelen. Hozzátette, hogy a talajvízben található szennyezés terjedése esetén a víztömeg kb. 135-150 év múlva jutna el a legközelebb eső ivóvíztermelő egység térségébe. A BorsodChem saját, rendszeresen végzett vizsgálatai [4] is azt jelzik, hogy a szennyezés nem mozdult el.
A higanynak mind a gőze, mind a szerves vegyületei erősen mérgezőek. A szervezetbe jutva fejfájást, fogínyvérzést, idegrendszeri zavarokat, súlyos esetben pedig bénulást és elbutulást (Minamata-betegség) okozhat.
A berentei veszélyeshulladék-lerakó környékén élő roma közösségben a helyiek beszámolója szerint a rákos megbetegedések előfordulása igen magas.
Mik a tennivalók, és mennyire sürgős a beavatkozás?
A higanyt el kellene távolítani a talajból és talajvízből – ennek költsége milliárdokra tehető.
Ezen túl az esetleges egyéb szennyezéseket, különösen a régi lerakók környékén fel kell tárni és ha szükséges, akkor el kell távolítani a lakosokra kockázatot jelentő szennyezést.
A cég története és átalakulásai
A Borsodi Vegyi Kombinát (BVK) 1949-ben alakult a Borsodi Ipari Tröszt, a Borsodi Kokszművek és a Sajómenti Vegyiművek egyesülésével, de a termelést csak néhány évvel később, 1954-ben kezdték meg. A vállalat eleinte főleg műtrágyagyártással foglalkozott, később pedig speciális vegyipari termékeket, főleg műanyaggyártáshoz szükséges alapanyagokat állítottak elő.
1963-ban épült a higanykatódos klór- és sósavüzem, és még ugyanebben az évben beindították Magyarország első PVC-por-gyárát is.
A ‘90-es évek elején újabb termékkel bővült a portfólió. Felépült az MDI-üzem (metilén-difenil-diizocianát), és megkezdődött a széles körben használt szilárd poliuretánok alapanyagának gyártása Kazincbarcikán.
A vállalatot 1991-ben privatizálták, papírjait immár BorsodChemként a budapesti és a londoni tőzsdén is piacra dobták. [5]
2011-ben a korábbi részvényeseket kivásárolva a kínai Wanhua Industrial Corp., P.R. szerezte meg a BorsodChemet, és azonnal el is indította a gyár fejlesztését: új TDI-2 üzemet (toluol-diizocianát) és salétromsavgyárat építettek fel.
2013-ban az osztrák Donau Chemie AG indított vas-klorid- és polialumínium-klorid-gyárat [6] a BorsodChem telephelyén, amely a TDI-2 üzem melléktermékeként keletkező sósavat hasznosítja.
2014-ben a kormány támogatásával megvalósuló új sósav-kondenzációs [7] üzem létrehozását jelentették be, kiadványunk készítésekor, 2017 szeptemberében pedig újabb nagy volumenű beruházásról kötöttek megállapodást: 30 milliárd forintból egy új membráncellás klórüzemet építenek [8] Kazincbarcikán, amely a tervek szerint 2018 első negyedévében kezdi meg a működést. Ez nemcsak a termékeik alapanyagául szolgáló klórt biztosítja, de jelentős marónátron-termelési kapacitást is jelent.
A BorsodChem ma számos vegyipari és petrolkémiai alapanyag gyártója. Termékeik jelen vannak a mindennapjainkban: bútorokban, matracokban, gépjárművekben, háztartási műszaki cikkekben, üdítőitalokban, divatcikkekben, csomagolóanyagokban és festékekben egyaránt. A BorsodChemet tulajdonló cégcsoport a világ legnagyobb MDI-gyártója.
A BorsodChemhez kötődő vegyianyag-szennyezés fő forrása a higanykatódos technológiával működő klór- és sósavüzem volt. Ezt leváltották a 2006 végén indított új, membráncellás klórüzemmel. Az új üzem működése során keletkező sólészűrési iszap a cég állítása szerint sem higanyt, sem báriumot nem tartalmaz, így nem minősül veszélyes hulladéknak. Az új technológia üzembelépésével a klórgyártás során keletkező, lerakással ártalmatlanítandó hulladékok fajlagos mennyisége 40%-kal csökkent.
2010-ben két üzemi baleset volt a BorsodChemnél. Először a TDI-üzemben melegedett túl egy hőcserélő. [9] A cég tájékoztatása szerint környezeti kár nem keletkezett, de izocianát került a levegőbe. Később még ugyanebben az évben foszgén ömlött [10] a BorsodChem egyik üzemének légterébe. A csarnokot ugyan gyorsan átszellőztették, ám foszgénmérgezés tüneteivel egy férfit életveszélyes állapotban kórházba kellett szállítani, ahol heteket töltött el. Az ügyben a rendőrség is nyomozott.
Beszámolók szerint szerint 2017 nyarán több, a gyárban dolgozó munkást komolyabb higanyterhelés érhetett, és egyes területeken az üzemben többször is jelentősen meghaladhatta a határértékeket a higany koncentrációja.
