Szabó Tünde sportért felelős államtitkár sok ezer magyar szülőhöz hasonlóan a Facebookon adta tudtára a világnak, hogy gyermekei megkezdték az új tanévet. Az ikrek szép egyenpulcsiban feszítenek, amely arról árulkodik. szüleik rengeteg pénzt fizetnek, hogy nekik ne keljen állami iskolába járniuk.
A kisfiúk ruháján ugyanis a SEK Budapest International School logója látható. Itt a két gyerek számára 3-4 millió forint az éves tandíj. Amióta létezik oktatás, vannak elit iskolák, és az elit pedig azóta ide is járatja saját gyermekeit, nincs ebben semmi rendkívüli, vagy elítélendő.
Kivéve, ha az ember elsősorban azért része az elitnek, mert államtitkár – méghozzá az oktatásért is felelős minisztériumban.
Amely, minden ősszel, idén is győzelmi jelentések sorát adja ki a magyar közoktatás remek helyzetéről, és ipari mennyiségben bocsát ki cáfolatokat a szakmai szervezetek által jelzett súlyos problémákról.
Például arról, hogy a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint 4-5 ezer ember hiányzik az oktatási intézményekből, és jelenleg, a tanévkezdés pillanatában is nagyjából hétszáz tanárt keresnek országszerte.
Mindez a hatalom szerint kamu, rosszindulatú rágalom, a magyar közoktatásban minden a legnagyobb rendben.
Csak éppen, ők máshova járatják a gyerekeiket, ha megtehetik. És megtehetik, méghozzá a mi adóforintjainkból – amelyekből valahogy harminc éve nem jut annak a közoktatásnak a rendbe tételére, amelyben a mi gyermekeinknek muszáj tanulniuk.
A történetet azt teszi tökéletessé, hogy a SEK Budapest International School – a mai botrány kipattanása óta rejtélyes okokból elérhetetlen – honlapja szerint „a szabadságra nevel”, „nem tesz különbséget nemzeti, nemi, faji, ideológiai és vallási hovatartozás alapján”, munkatársaitól pedig elvárja, hogy (most tessék bekötni az öveket!)
„Motiválja a multikulturális és többnyelvű környezet”.
Vagyis ugyanaz, mint Soros Györgyöt és civiljeit, Brüsszelt, az ENSZ és a kormánypropaganda egész félelmetes bestiáriumát.
Az államtitkár asszony tehát egy vagyont fizet azért, hogy gyermekeit arra neveljék, ami ellen kormánya hősi vérének utolsó cseppjéig harcol.
Persze, igazságtalanok lennénk, ha azt állítanánk: ez a sunyi kétszínűség a NEReszténydemokrácia újdonsága. A nagyonszociális és nagyonliberális Gyurcsány-kormány lelkes támogatója és majdnem-szóvivője, Demcsák Zsuzsa annak idején arról panaszkodott a blogjában, hogy kisfia „a legrosszabb szociális helyzetű” bölcsis csoportba került, ahová lepukkant, agresszív és alkoholista szülők problémás gyermekei is járnak. Három nap után aztán szépen átvitte a csemetét az újlipóciai paradicsomba, a Szent István Parkba, amelyet csupa „jól szituált” család látogat. Vagyis:
igent mondott a kormánya által sátánizmusnak kikiáltott szegregációra, mert nem akarta, hogy a gyereke bárányhimlős, vagy tetves legyen, esetleg elvegyék az uzsonnáját.
A két történetet egy évtized választja el egymástól, a lényeg azonban nem változott: a magyar elit kenetteljes hangon, vagy épp véres habot vető szájjal okít minket arról, kit kell elfogadni, szeretni, tolerálni, vagy épp kirekeszteni, gyűlölni, és megkövezni – és közben a hátunk mögött harsányan összeröhögnek. Mert harminc éve töretlenül, megalkuvás nélkül, megingathatatlanul
nem hisznek az égvilágon semmiben. https://alfahir.hu/2018/09/04/emmi_allamtitkar_szabo_tunde_oktatas_wtf
