Kárpát-medencéről Freisingi
Ottó püspök írt, amikor az 1147-49-es második keresztes hadjárat idején a lovagokkal együtt átvonult rajta. A magyarokról már egészen más véleménnyel volt: „ezek a magyarok visszataszító külsejűek, mélyen ülő szemeik vannak, termetük alacsony, erkölcseikben és nyelvükben pedig annyira barbárok és vadak, hogy joggal lehet kárhoztatni a szerencse szeszélyét, vagy inkább csodálni az Isten türelmét, hogy martalékul hagyta ezt a szép földet az emberiség e szörnyetegeinek, akiket még embernek sem nevezhetek
.”Lehet, hogy az irigység szólt a püspökből, hogy éppen ez a nemzet szerezte meg a Kárpát-medencét, de hogy végül így történt, számos történelmi fordulatnak és személynek volt köszönhető, akik nélkül ez a nép talán már nem is létezne.
https://qubit.hu/2018/08/19/mit-csinalt-istvan-a-kegyetlen-reformer-miutan-legyozte-koppanyt
