Jó levegő, jó oktatás
, kevés menekült – ennyi elég a kötvényes kínaiaknak
Több ezer kínai telepedett le Magyarországon az utóbbi néhány évben az Orbán-kormány 2013 és 2017 között működtetett letelepedési kötvény-programján keresztül, akikről jóformán semmit nem tud a magyar társadalom. Sokan a durván légszennyezett városok és a gyerekeiket túlterhelő oktatási rendszer elől menekülnek el Kínából, még akkor is, ha ez a karrierjük – legalábbis ideiglenes – feladásával járhat. Budapesten a kínai kötvényesek többsége felső-középosztálybeli színvonalon, de nagyon zárkózottan él. A régebb óta, jellemzően a kilencvenes-kétezres évek óta nálunk élő kínaiak sem nagyon tudnak mit kezdeni velük: újgazdagnak, kivagyinak látják őket. Riportunkban bemutatjuk: kik, honnan jönnek, és mit csinálnak nálunk.
“A kisfiam harmadik szava – a papa és a mama után – az volt, hogy “szmog”. A születése után fél évig nem mertük kivinni a házból a rossz levegő miatt”
– kezdett bele 33 éves kínai riportalanyunk, Dong, mikor arról kérdeztük, miért döntött úgy már lassan két éve, hogy feleségével és hat és három éves gyerekeikkel Pekingből Budapestre költöznek. Dong és felesége a 2013 és 2017 között működő letelepedési kötvény-programot kihasználva vásárolt 300 ezer euróért Magyarországon állandó tartózkodási engedélyt az egész családnak.
Donggal a kőbányai kínai kereskedőnegyed egyik boltjában találkoztunk, ahová éppen beszélgetni jött a bolt kínai tulajdonosával, Jimmyvel, akit az elsők között ismert meg, miután Magyarországra érkezett. Nem véletlenül, ugyanis a 14 éve itt élő Jimmy a bolt üzemeltetése mellett a hozzánk érkező kínai kötvényeseknek nyújt különböző szolgáltatásokat: intézi az autó- és az ingatlanvásárlást, a gyerekek beiskolázását vagy hivatali ügyeiket. Dong is így került kapcsolatba a harmincas éveiben járó férfival.
Érdekesség, hogy mindegyik kínainak, akivel Budapesten beszélgettünk, a kínai mellett van egy angol neve is: Jimmy, Tony, Eva, Ivy. Magyarországon általában ezt használják, hogy környezetüknek könnyebb legyen megszólítani őket, cikkünkben viszont vegyesen szerepelnek a kínai és angol nevek, attól függően, hogy melyik alany melyiket viseli szívesebben.
Fél éves ügyintézés után Dong és családja 1,5 éve költöztek Budapestre, egy 18. kerületi kertvárosias lakónegyedben élnek családi házukban. A gyerekek a körzeti óvodába járnak, Dongnak és a feleségének pedig csak akkor kell dolgozniuk, ha szeretnének, Pekingből ugyanis származik annyi passzív jövedelmük, hogy az az itteni életüket fedezze. Hogy miből, azt kérdésünkre nem árulta el.
A fiatal családapa az Abcúgnak azt mondta, az elviselhetetlenné vált légszennyezés mellett azért is költöztek el Pekingből, hogy gyerekeiknek nyugodtabb és szabadabb óvodás-iskolás éveket biztosítsanak, amiben kevesebb a versenyhelyzet és több az önfeledt játék.
Levegőt vesznek a pénzükből nálunk a kötvényes kínaiak
Sokan az elviselhetetlenné váló légszennyezés miatt költöznek el Kínából. ngedélyt a letelepedési kötvény-programban Magyarországon. A kormányt pedig hangos kritika érte amiatt, hogy miközben a csapból is a bevándorlás-ellenes üzeneteit folyatta, pénzért több tízezer, jellemzően keleti országokból érkező ember itteni letelepedését támogatta.
Bár pontos számok nincsenek arról, hányan költöztek valóban a tartózkodási engedélyt kapó kínaiak közülük Magyarországra, a cikkünkhöz készített interjúkból úgy tűnik, hogy sokan. A letelepedési kötvényprogramot övező korrupcióról és nemzetközi körözés alatt álló bűnözők beengedéséről szóló sztorik mellett azonban róluk csak keveset hallani. Három letelepedési kötvénnyel ideköltözött családdal, és a kötvényesek ügyeit már évek óta intéző Jimmyvel beszélgettünk, hogy megtudjuk: kik a Magyarországra érkező kínai kötvényesek, honnan és miért jönnek, és mit kezdenek Magyarországon, miután letelepedtek.
A rossz levegő és a túlhajszolt élet elől menekülnek
“A legtöbb ügyfelem Pekingből jött, de sokan érkeznek Sanghajból és környékéről is, és leginkább azért költöznek el Kínából, hogy a gyerekeiknek egy jobb jövőt biztosítsanak. Ez főleg azt jelenti, hogy kimenekítik őket az elviselhetetlenül szennyezett levegőjű városokból, és az iszonyatosan stresszes kínai oktatási rendszerből”
– magyarázta Jimmy a boltjában a kassza mögött ülve. Joggal merül fel a kérdés, hogy a városi rossz levegő elől miért nem elég a kínai vidékre költözni, de Jimmy ezt is megválaszolja: amellett, hogy az ipar miatt a vidéki levegő is egyre szennyezettebb, a városokban jóval magasabbak a bérek, sokkal magasabb életszínvonalat lehet fenntartani. Akik nem költöznek el onnan a légszennyezés miatt, ezért maradnak.
A másik ok az oktatás. Kínában durva verseny van már óvodáskortól kezdve a legjobb oktatási-nevelési intézményekbe való bekerülésért, ami óriási nyomást helyez a szülőkre és a gyerekekre. Ingyenesen szinte semmi nem elérhető, de még ha van is pénze a szülőknek, akkor sem garantált a felvétel, a jobb óvodákba-iskolákba nagyon nagy a túljelentkezés. A bekerülés után pedig teljesíteni kell. Ha a magyar oktatási rendszert azért kritizálják, hogy túlterheli a gyerekeket, akkor a kínai iskolarendszerre szavak sincsenek, erre interjúalanyaink döbbentettek rá minket.
“A kislányunknak az óvodában már három évesen matekot és angolt kellett volna tanulnia, négy éves korára már ismernie kellett volna a szorzótáblát százig”
– ecsetelte egy 31 éves kínai családanya, Wang Ning, hogy nézne ki most hároméves kislánya óvodai élete, ha még mindig Pekingben élnének.https://abcug.hu/jo-levego-jo-oktatas-keves-menekult-ennyi-eleg-a-kotvenyes-kinaiaknak/
