A Hajdú-Bihari Napló, a Kelet-Magyarország és az Észak-Magyarország (azaz az Inform Média lapjai, amely kiadó tulajdonosa a Vienna Capital Partners) közös anyagi a következők voltak: Varga Mihály gazdasági miniszter okfejtése arról, hogy csak akkor tartható fenn az ország gazdasági növekedése, ha nem engedjük be a migránsokat. Ehhez kapcsolódott Orbán Viktor intelme Soros embereivel szemben, akik beengednék a migránsokat, valamint egy másik cikk, ami rámutat, hogy újabb „lejárató jelentés” – az ún. Sargentini-jelentés – készül Magyarországról Soros embereitől. Ezeket egészítette ki egy kisebb cikk az államadósság csökkenéséről és a növekvő minimálbérről, illetve Szijjártó Péter egy mondata arról, hogy folytatni kell a gazdasági sikereket. Erősítette még a kormány pozitív megjelenését a Nézőpont Intézet felmérése, amely szerint nem lesz kormányváltás, egy amerikai lapvélemény a magyar „szörnykoalícióról” és a Fidesz várható győzelméről, valamint egy videóüzenet a német parlament alelnökétől, aki a Fidesz választási sikerének drukkol. Mindehhez egy kép járt még a határvadászok bázisáról, valamint egy kis hír a választókerületi átjelentkezés határidejéről. Ez azt jelenti, hogy hét cikk tükrözte a kormány és a Fidesz álláspontját, miközben az ellenzék semmilyen lehetőséget sem kapott a megszólalásra.
A közügyekkel foglalkozó központi oldalakon tehát (a 18 lap közül) mindössze kettő: Andy Vajna lapjai biztosítottak helyet az ellenzéki szereplőknek és véleményeknek, minden más felületet a kormány és a kormánypártok kaptak meg.
Ahhoz azonban, hogy teljes képet kapjunk, fontos megjegyezni azt is, miről nem írtak a megyei lapok központi oldalai. A legnépszerűbb országos online hírportálokon a következő híreket találtuk: Kósa Lajos és a csengeri háziasszony furcsa pénzügyletei; elmeszelte a Kúria a kormány STOP plakátkampányát; a NAV-elnök bizalmasának fia számla nélkül árusító büfét üzemeltet; egy felmérés szerint a magyarok aggódnak a világon a legjobban, ha az egészségügyről van szó. Közpénzekből fizetett szereplők játsszák el, hogy elégedettek a kormánnyal a Fidesz kampányában; épp a választási kampány idején indult el az évek óta csúszó élelmiszersegély-program; az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága felszólította Magyarországot, hogy lépjen fel a politikusi gyűlöletbeszéd ellen, amelynek célkeresztjében a kisebbségek, így a romák és a muszlimok állnak. A második-harmadik Orbán-kormány alatt átlag kétszer annyit fizettünk a gázért, mint a 2002-2010 közötti MSZP-s időszakban; orvos és tanárhiány van az országban, a Polt Péter vezette ügyészség pedig nem hajlandó foglalkozni Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak a korrupciós ügyével (Elios).
Mindezekről a 18 megyei lap közül egy sem tett említést az április 6-i lapszámban.
Helyi tartalmak – kevés politika, sok fejlesztés
A megyei lapok mintha mind kínosan ügyeltek volna arra, hogy a helyi tartalmak között kevés vagy egyáltalán ne legyen a politikai tartalmú. Ezzel szemben sok a könnyedebb, populárisabb téma, mint például a pollenszezon, a tavaszi zöldségek megjelenése a piacokon, a medvehagyma szedés, a különböző tanulmányi és sportversenyek vagy épp a színházi előadások.
Politikusok, azon belül is főként az országgyűlési képviselőjelöltek, csak akkor jelennek meg fotón vagy egy-egy megszólalás erejéig, ha valami pozitív történt a területén. Így kivétel nélkül minden megyei lapban beszámoltak valamilyen helyi intézményi fejlesztésről (pl. sportlétesítmény, orvosi rendelő, kormányablak), elnyert állami támogatásról, átadóról, alapkőletételről, útfelújításról, amelyek azt sugallják, hogy a térség és az adott település fejlődik. A beruházásokat természetesen a helyi (többségében kormánypárti) országgyűlési képviselők mutatják be, illetve kötelező elem valamilyen államtitkár jelenléte is. A Dunántúli Naplóban például a fideszes Hoppál Péter avatott, a 24 órában a szintén fideszes Czunyiné dr. Bertalan Judit, a Petőfi Népében az ugyancsak fideszes Zombor Gábor és így tovább.
Volt néhány cikk ugyanakkor, amelyek a különböző ellenzéki pártok fórumairól szóltak. A Naplóban (Veszprém megye) hangot adhatott egy MSZP-s politikus, aki az egészségügy reformját sürgette, a Vas Népe egy LMP-s jelölt szavaival buzdított szavazásra, a Heves Megyei hírlap beszámolt egy a jobbikos sajtótájékoztatóról (alatta ugyanakkor egy másik cikk is megjelent, amelyben az Egri Lokálpatrióta Egylet közölte, nincs szükségük a Jobbikra), valamint a Délmagyarország és a Kelet Magyarország jelentett meg egy-egy rövid cikket az MSZP, a Jobbik és az Együtt fórumairól.
Bár a megjelenés napjához képest két nap múlva volt a választás, kifejezetten a választással, annak menetével vagy a helyi jelöltekkel kapcsolatos anyagok csak elvétve voltak a lapokban. (Kettőt találtunk összesen, egyet a Naplóban és egyet a Kelet Magyarországban.) Ezzel szemben több olyan egy- vagy féloldalas interjú is megjelent a helyi oldalakon, amelynek alanyai arra szólították fel az olvasókat, hogy szavazzanak a Fideszre vasárnap. Így például a Fejér Megyei Hírlap egy papot, a hajdú-Bihari Napló Geert Wilders holland politikust, a Kelet Magyarország pedig Csepreghy Nándor államtitkárt szólaltatta meg, akik mindannyian a kormány (migráns)politikáját helyeselték. Ehhez képest az ellenzéki pártokról és politikusokról megjelent cikkek minimális teret kaptak: egyik írás sem haladta meg az 1200 karaktert.
Természetesen, egy pillanatképből nem vonható le messzemenő következtetés arról, hogyan működnek a megyei napilapok, ezért a jövőben többször is górcső alá vesszük majd a most elemzett újságokat.
Az elemzést Katus Eszter újságíró készítette. Bővebben itt.https://mertek.atlatszo.hu/megyejaro-1-mirol-irtak-a-megyei-napilapok-a-valasztas-elotti-penteken/
