Törvényszegés a BKV-nál?
Anyagilag is megkárosítják a sofőröket
Már nemcsak trükköznek, de rendszeresen megszegik a törvényt, sőt anyagilag is megkárosítják a járművezetőket a BKV-nál az úgynevezett elvont pihenőnapok és szabadságok zavaros kiadásával – állítja az Egységes Közlekedési Szakszervezet. Az EKSZ szerint felelőtlenség, sőt végzetesen kockázatos így kezdeni egy olyan nyarat, amelyet a metrópótlás és a közelmúltban bejelentett villamos pótlás is terheli az amúgy is leterhelt sofőröket. A szakszervezet egyelőre „csak” a munka törvénykönyve szigorú betartását követeli a cégvezetéstől, de ha nem lesz megnyugtató változás, a hatósági feljelentéstől sem riad vissza.
Megelégelte az úgynevezett elvont pihenőnapok – a törvényes pihenőnapokon való foglalkoztatás – és a szabadságok kiadása körüli súlyos problémákat a BKV-nál, s több nagyvárosi közlekedési vállalatnál is működő Egységes Közlekedési Szakszervezet. A cégvezetés egyszerűen nem hajlandó érdemben foglalkozni a pihenőidők megfelelő és törvényszerű kiadásával, ami enyhén szólva is kockázatos – olvasható az EKSZ közleményében. Nyáron a szabadságok miatti helyettesítések, a metró- és a napokban bejelentett villamos pótlás jelentős plusz teher a járművezetőknek, ezért éppen ebben az időszakban lenne fontos a megfelelő pihenés és az elvont pihenőnapok korrekt „visszaadásának” a biztosítása – érvel Naszályi Gábor elnök. A cégvezetés azonban meg sem hallja a szakszervezeti aggályokat, sőt, nem egyszer elhangzott: a BKV egyetlen fillért sem hajlandó költeni a dolgozók egészségének a megőrzésére, a betegségek megelőzésére, netán a rekreációra. Az EKSZ ezért úgy döntött, ha nem születik megnyugtató megoldás az ügyben, a Munkaügyi Hatósághoz fordul.
A szakszervezet már korábban is többször jelezte, hogy a BKV vezetése az említett pihenőnapok kiadásakor súlyosan visszaél a törvényi lehetőségekkel, miközben az EKSZ konkrét javaslatot is tett ennek rendezésére. Ez pedig nem más, mint emberség, a törvény betartása, vagyis a pihenőnap megfelelő időtartamának a biztosítása. A cég ugyanis azzal trükközik, hogy a korábban elvont pihenőket a 8 áránál jóval rövidebb idejű szolgálatra írja ki – azzal adja vissza –, miközben a korábban elvégzett munka sokkal hosszabb ideig tartott. Ez nemcsak embertelenség – mert rövidebb a pihenés, mint a munkavégzés volt -, de törvénytelen is, ráadásul a cég anyagilag is megkárosítja a járművezetőket – magyarázza a szakszervezeti vezető. A kompenzálásként kiadott pihenőre ugyanis pótlék jár. Ha több az óraszám, akkor több a pénz is, ha rövidebb szolgálatra írták ki a szabadnapot, akkor kevesebb a pótlék is. A cégvezetés zömében ez utóbbi megoldást választja, s nem hajlandó teljesíteni az EKSZ követelését, amelynek az a lényege, hogy a cég garantálja, felhagy ezzel a trükkös, egyre inkább törvénysértő módszerrel, s ezt a kollektív szerződésben is rögzítik a felek.
A menedzsment ezzel szemben mindössze annyit ígér szóban, hogy „igyekszik” nem a járművezető számára legkedvezőtlenebb megoldást választani, de nem garantálja, hogy ez mindig így lesz. Ez a szakszervezet számára elfogadhatatlan. Az elnök szerint a cégnél rendszeres gyakorlat, hogy akár az egy-egy napos szabadságokat is a dolgozók megkérdezése és beleegyezése nélkül írják ki. De nem lehet kötelezni a dolgozókat az elvont pihenőnapon történő munkavégzésre sem – ami szintén bevett gyakorlat a cégnél –, arra a napra csak az érintett járművezető hozzájárulásával lehet szolgálatra beosztani – sorolja a visszásságokat az elnök. A szakszervezet egyebek között ragaszkodik ahhoz is, hogy kollektív szerződésben rögzítsék: a vezénylésben szereplő elvont pihenőnapi munkavégzés nem lehet nyolc óra időtartamnál rövidebb. Elvárás, hogy a munkavégzés hosszúsága ebben az esetben is érje el az átlagos hosszúságú időtartamot.
A BKV-nál már nemcsak trükköznek és visszaélnek az Mt. adta lehetőségekkel, hanem még a jogszabályban kötelező elemeket is figyelmen kívül hagyja – jelentette ki Naszályi. A szakszervezet azonban ragaszkodik ahhoz, hogy a cég mindenkinek biztosítsa a megfelelő munkakörülményeket és a rekreációhoz szükséges feltételeket. Ameddig ez nem teljesül, az EKSZ nem írja alá a kollektív szerződést, amelynek a módosítása éppen mostanában zajlik a társaságnál. Amennyiben nem sikerül záros határidőn belül megnyugtatóan rendezni az ügyet, a szakszervezet a Munkaügyi Hatósághoz fordul – szögezte le Naszályi.
