De mennyiből is jön ki egy stadion üzemeltetése? A tisztánlátást nehezíti, hogy a legtöbb klub kreatívan elrejti a pontos számot más gazdálkodási adatok közé, így csak az összes kiadásukat látja a külvilág. A sportközgazdászok általában úgy számolnak: egy rossz minőségű stadion fenntartásához is szükség van alsó hangon évi 80-100 millió forintra, de ilyenből most már egyre kevesebb van az első két osztályban. Egy új, modern stadion sokkal drágább, a világítás, a gyep fűtése, folyamatos öntözése és az, hogy telente géppel kell biztosítani ugyanazt a napsugárzást, amit megkap nyáron, valamint az amortizáció pótlása évente félmilliárd forintot is elvihet. A Magyar Nemzet pedig úgy számolt: ha kész lesz az új Puskás-stadion, ott akár 1-2 milliárd forint is lehet az éves üzemeltetési költség.
Nyugat-Európában, ahol nyereségesen is lehet működtetni stadionokat, a fenntartásnak három fő forrása van. Egyrészt maga a jegyárbevétel – erről sokat elmond, hogy 2016-ban Magyarországon csak Debrecenben és Újpesten közelítette meg ez az összes bevétel 10 százalékát. Másrészt lehet konferenciákat, céges rendezvényeket, koncerteket, akár esküvőt tartani a stadionban, amikor nincs meccsnap. Ilyenre nálunk a Ferencváros pályája a jó példa, de kísérletek vannak az MTK stadionjában és Debrecenben is. Ha pedig innen sem jön be pénz, marad a harmadik út: a fenntartó cég más forrásaiból betömködni a lyukakat. Ami nálunk gyakorlatilag egyet jelent a közpénz elköltésével.
Uszodát sem olcsó fenntartani
Nem volt egyszerű azt sem eldönteni, hogy ki üzemeltesse a Duna Arénát, miután 46 milliárd forintból felépítették. A tavalyi vizes vb-re megépített uszodát az átadójától a vb utáni hónap végéig a B-Omega-T Kft. üzemeltette, havi nettó 142 millió forintért. Ezt a pénzt egész biztosan nem hozzák vissza a jegyárbevételek, ezért is szerette volna a korábbi fenntartója, a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. (BGYH) azt, hogy a mellette lévő Dagály stranddal együtt üzemeltethessék, ahonnan lenne bevételük is.
Tarlós István azonban még a megnyitó előtt kérdésünkre azt mondta: üzemeltesse csak az állam az uszodát, ha egy ekkora csarnokot építenek. Végül a megoldás tényleg ez lett: a Duna Arénát leválasztották a Dagályról, az üzemeltetést pedig tavaly szeptembertől a Nemzeti Sportközpontok végzi.
Az egész országban egyetlen olyan aréna van, amely elvileg piaci alapon működik – sőt, még nyereséges is. A Ferencváros stadionját a francia Lagardere magyar leányvállalata üzemelteti. A cég 2016-os beszámolója szerint az összes kiadása 3,1 milliárd forint volt (a stadion üzemeltetéséhez kapcsolódó kiadások ennek a felét jelentik), de 38 millió forint adózott eredményt így is elért. Amikor a napokban a Qubit.hu bemutatta a magyar stadionhelyzetet, egy nagy tétellel magyarázták, hogy a Groupama Aréna nyereséges lehet: 2014 óta szinte minden válogatott meccset ott rendeztek, tehát az MLSZ-től is érkezhetett bérleti díj.
Vagyis valójában a ferencvárosi pálya üzemeltetésére is sok közpénz megy el, a többi stadionnál viszont még egyértelműbb, hogy az adófizetők pénze nélkül szinte lehetetlen volna a fenntartás. Debrecenben például a stadiont üzemeltető cég 90 százalékban az államé, 10 százalékban a városé – az első teljes üzleti évében 70 millió forint veszteséget termelt –, Szombathelyen pedig most az önkormányzat fizet. Sok helyen pedig a klubot működtető gazdasági társaság a stadion üzemeltetője. Ez a cég pedig néhol közvetetten szintén önkormányzati pénzből működik (ilyenre példa Mezőkövesd), vagy épp a tao-támogatások nagy nyertese, mint a felcsúti akadémia. A tao-pénz megítélése egyébként is problémás: hivatalosan ezt az utánpótlás kapja, de a gyakorlatban nincs nehéz dolguk a kluboknak, ha úgy döntenek, hogy átirányítják az első csapathoz, vagy épp a stadionfenntartásba.
A legtöbb NB I.-es klub évi 1-2 milliárd forintból gazdálkodik (a Ferencváros és a Videoton kivétel, ott négymilliárd körüli az éves költségvetés), vagyis a stadion fenntartása nagyjából a klub összes forrásának negyedét igényli. A rendszer pedig arra épül, hogy akármi is történik, végső esetben úgyis ott lesz az állam, az önkormányzat vagy a tao-pénzek.
