Rekordidő alatt,
mindössze hat hónap elteltével publikálja a 2016 őszén lezajlott mikrocenzus, azaz „kis népszámlálás” első eredményeit a Központi Statisztikai Hivatal. A felmérést a lakosság mintegy 10 százalékának, vagyis 440 ezer háztartásnak bevonásával hajtották végre, az első eredmények pedig a népesség és a lakások jellemzőiről tájékoztatnak.
Ebből kiderül, továbbra is Debrecen Magyarország második legnagyobb városa, sőt, ezt a pozícióját erősítette is.
A 2011-es népszámlálás idején 196 ezer 858 volt az állandó lakosok száma Debrecenben, 2016-ra ez 207 ezer 731-re nőtt. A „rivális”, az akkori harmadik helyen álló Miskolc állandó lakosainak száma ugyanakkor csökkent, 2011-ben 162 ezren, 2016-ban 156 ezer 540-en laktak a borsodi megyeszékhelyen. Nőtt ugyanakkor a szegedi népesség ugyanakkor nőtt, 154 ezerről 162 ezerre, így a csongrádi megyeszékhely megelőzte Miskolcot.
A 2011-es népszámlálás óta tehát évente közel 2200-zal nőtt a lakosok száma Debrecenben. Ha ez a tendencia fennmarad, elérhető az a célkitűzés, amit Papp László polgármesteri eskütételi beszédében mondott és azóta többször megismételt. A városvezető akkor úgy fogalmazott: cél, hogy 2040-re Debrecennek 250 ezer lakosa legyen. Nos, ha továbbra is így növekszik a lakosságszám (az elmúlt másfél évben bejelentett több mint 2500 új munkahelyet teremtő beruházások ezt segítik), 2040-re a 260 ezret is meghaladja majd a debreceniek száma.
Debrecenben lényegesen több nő él, mint férfi, a nők 110 ezer 367-en, míg a férfiak 97 ezer 364-en vannak. A debreceni lakosok fele negyven év alatti, másik felük már betöltötte a negyvenet, a lakosság 13 százaléka 14 év alatti.
Hajdú-Bihar megyében 535 ezer 533-an élnek, a 2011-es népszámlálás óta 11 ezerrel csökkent a megye lakossága. A hajdú-bihariak 15 százaléka 14 év alatti, 17 százaléka betöltötte már a 65-ödik életévét. A megyében aránylag sok a szingli. A nőtlenek, hajadonok aránya a 15 éves és annál idősebb népesség körében 30 és 38 százalék között mozog az ország megyéiben, Budapest után Csongrád és Hajdú-Bihar megyében a legmagasabb.
A hajdú-bihariak felének van érettségije (az adat kicsit csalóka, mert a statisztika a 18 éven aluliakkal is számol), s a lakosság 20 százaléka diplomás.Teljes cikk itt. http://www.dehir.hu/debrecen/tovabbra-is-debrecen-a-masodik-legnagyobb-magyar-varos-miskolc-lemaradoban/2017/06/04/
