Tisztelt Polgármester Úr!
Íme a tegnapi és a mai állapot:
Ezenközben a városi weblapon efféle zöldségeket, minden
alapot nélkülöző locsifecsit olvashatunk:
„Miskolc alapvető közlekedésfejlesztési céljai között szerepel a személygépkocsi forgalom relatív csökkentése, a gépjárművön közlekedők minél nagyobb hányadának átültetése a közforgalmú közlekedésre és kerékpárra.”
A belvárosban 2010. óta képtelenek kerékpártámaszokat létesíteni,
a kerékpárosok kényszerűségből fákhoz, padokhoz, villany-
oszlopokhoz láncolják járműveiket. Ahol pedig van, illetve csak volt
kerékpártámasz, hála a rendészet aktív szembehunyásos
segítségének az autósok megrongálják és elállják az utat,
amint azt a fenti SZTK előtti felvételek mutatják.
Ma is láttam, amint a seriff épp szokásos napi egészségügyi
sétáját végezte, de 
Ők „küldetést” teljesítenek, kiküldik őket tuti helyekre, 25m/50m
megállási tilalmaknál szórják a tízezres büntiket 1-2 méter miatt,
meg sunyi módon áttáblázott kereszteződéseket minősítenek
önkényesen és vitatható módon kapualjnak, és lesben állva
lesik a gyanútlan áldozatokat, mint például az avasi egészségközpont
előtt ahelyett, hogy intézkednének a helyes táblázás érdekében.
Érdekes, Tarlós Úr egyből tudott intézkedni, mihelyt
érintetté (áldozattá) vált, Miskolcon nem sok esélyt látok,
hogy Polgármester Úr egyszer kerékpáron érkezzen az SZTK-ba
és személyesen győződjön meg az ottani mindennapos
akadályoztatásról.
Na és ha jó szokás szerint a kabinet jogásztojásai továbbítják levelemet „kivizsgálásra” pont azoknak, akiknek a munkavégzése
erősen kifogásolható, ne csodálkozzunk, ha továbbra is
eseménytelenül, azaz érdemi változás nélkül telnek az évek.
Erről meggyőződhet, ha valamelyik unatkozó ifjú titánnal
előkeresteti a rendészet 1574-4/2012. sz. levelét, amelynek
már a tárgya is kabaréba illő: „intézkedés”.
Hogy miben merült ki az intézkedés?
„Az ellenőrzéseink és a bejárás eredményeképpen, bízom benne,
hogy hamarosan pozitív változás érzékelhető a területen, az Ön
által felvetett problémák tekintetében.”
Mennyit fizet a polgármesteri hivatal eredménytelen bizakodásért,
és mióta helyettesíti a bizakodás az érdemi munkát?
Fenti hivatkozott levél egyébként arról a területről szól, amelyet
korábi levelemben mutattam be a városi kórház bejáratával
szemben. Polgármester Úr is meggyőződhetett róla, a cinikus
válasz azt takarta, hogy a rendészetnek esze ágában sincs
intézkedni, hogy nyugodtan lehet panasz rájuk, azt úgysem
követi érdemi vizsgálat, és következmények nélkül marad.
Ezt az idő igazolta, a közgyűlés meg rendre elfogadja a
semmitmondó beszámolókat.
Vajon ki az érinthetetlen HUK-866 gazdája?
Üdvözlettel: Dr. Gáti Attila
