Érdekes blogposztot írt Maximilian R. P. Gebhardt, az amerikai nagykövetség volt munkatársa a Hungarian Spectrumra. Gebhardt azt írja magáról, hogy része volt a 2014 őszi kitiltások mögötti érvelés kidolgozásában, és benne volt az amerikaiak áfacsalásokkal kapcsolatos elemző munkájában is. Most pedig felkapta a fejét, amikor Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnök amerikai puccskísérlettel indokolta a parlamentben a Quaestor-ügy kirobbanását.
Gebhardt a külkereskedelmi tükörstatisztikákat nézte át. (Az adatbázis bárki számára hozzáférhető, például az ENSZ Comtrade itt.) Amikor az országok exportálnak vagy importálnak termékeket, akkor külön-külön lejelentik a kereskedett termékek volumenét cél- vagy forrásországonként, ezeknek az összegeknek elvileg egyenlőnek kéne lenniük. Nyilván ugyanannyi búzát exportál Magyarország Szerbiába adott évben, mint amennyit Szerbia importál Magyarországról, nem? Az amerikai viszont
arra jutott, hogy nagyon fura dolgok vannak a magyar külkereskedelmi statisztikákkal, a számok ugyanis nem jönnek ki.
A gépjármű-, az elektronikai cikkek, és a repülők kereskedelmében egy csomó ország sokkal több kivitelt regisztrált Magyarországra, mint amennyit a magyarok importként elkönyveltek.
Az olajipari termékek, növényi olajok esetében viszont fordítva: a magyarok könyveltek el exportot, amit a velünk kereskedő országok nem regisztráltak importként.
A külkereskedelem jelentős mértékben hat a GDP-re, az utóbbi évek – egyébként nem túl erős – magyar növekedését például erősen tolta a külkereskedelmi többlet. Teljes cikk itt https://444.hu/2017/03/01/a-kitiltasi-ugyon-dolgozo-volt-amerikai-diplomata-szerint-evi-ezermilliard-forinttal-rosszabb-a-magyar-gdp-az-afacsalasok-miatt
