A felvett kölcsönök többszörösét
hajtják be a behajtással foglalkozó cégek. Túljutottunk az MNB
1/2016-os ajánlása okán bekövetkező egyezségi ajánlatokon, amely a bankok, illetve az adósok
között zajlott.
Egyesületünk tapasztalatai szerint a bankok ajánlata nem volt reális. Olyan tartozásokra tettek
egyezségi ajánlatot a bankok, ami az adósok számára megfizethetetlen volt. Tehát a felkínált
lehetőségek csak névlegesek voltak ajánlatok, igazából értékelhetőek csak elvétve akadtak.
Nyugodtan elmondhatjuk, hogy az MNB ezen akciója nem érte el a kívánt célokat.
Mi most a helyzet az adósok ügyeiben?
A bedőlt hitelek esetében az elszámolási törvény csak károkat okozott. A legnagyobb hiba akkor
következett be, mikor a jogalkotó nem gondoskodott a tartozások befagyasztásáról, viszont
felfüggesztette a peres eljárásokat, valamint a végrehajtási eljárásokat évekre.
A végeredmény az lett hogy mondjuk egy kisebb hitel esetében például 200.000 Ft visszatérítést
kapott a bedőlt adós, viszont a tartozása akár ennek 3-4 szeresével növekedett azon idő alatt míg az
elszámolási törvény hatályban volt.
A tények azt mutatják, hogy bekövetkezett a behajtó és faktorcégek aranykora.
A töredék áron megvásárolt tartozásokat járulékokkal együtt követelik vissza. Ezáltal több száz
százalékos haszonra tesznek szert és engedményekre csak kevésbé hajlandóak. A legnagyobb
faktoringcég sok esetben a tőke összeg 2-3 szorosát követeli, de volt olyan esetünk is amikor egy 2
millió forintos tartozásra 9 millió forintot követel az adott követeléskezelő cég. Ilyen mértékű
adósság növekedés nyilván csak akkor következhetett be, ha a jogosult bank semmit nem tett az
adósság behajtására, hagyta, hogy a járulékok felszaporodjanak és jó kamatozású befektetésként
kezelték az ügyeket. Ez természetesen megvalósítja a joggal történő visszaélés fogalmát. Sajnos a
bíróságok ezekben az ügyekben sem találnak kivetni valót.
A faktorcégek igen különös üzletszabályzatokat hoztak létre az felügyelőszervek
asszisztálásával.
A kedvezményezett szerződések esetében csak az eredeti kondíciós lista alapján számolhatnának fel
költséget, illetve a végrehajtással kapcsolatos költségeket terhelhetnék rá az ügyfelekre. Azonban
nagy leleményességről téve tanulságot, a működési költségeik egy részét is az ügyfelekre kívánják
terhelni, teljesen törvénytelen módon, hiszen ezeket a költségeket a cég nyereségéből kellene
finanszírozni. Az Egyesület ugyan nyert már pert ilyen faktorcég ellen, azonban a helyzet semmit
sem változik. Több milliárd forint jogtalan haszonra tesznek szert. A felügyelet ebben a témakörben
semmilyen lépést nem tesz, illetve úgy hagyta jóvá ezeket az üzletszabályzatokat, hogy nem
győződött meg azoknak jogszerűségéről.
Igen rossz hír volt a hitelesek részére, hogy a Kúria által kezdeményezett, az Egyesületünket is
érintő konferencia a jogászok érdektelensége miatt elmaradt. Mindenképpen bebizonyosodott az is,
hogy a jogegységi határozatok valóságos védőbástyát húztak a bankok és behajtócégek köré.
Teljesen lényegtelen, hogy akár részletekben is az ügyfélnek igaza van, a bíróságok szinte érdemi
vizsgálatok nélkül visszautasítják a kereseteket, annak ellenére, hogy ezek a jogegységi határozatok
köszönő viszonyba sincsenek az EU-s fogyasztóvédelmi irányelvekkel. Az adósok „kilövése”
(Pécsi ítélőtábla) már annyira általánossá vált, hogy pert már szinte senki sem mer kezdeményezni,
hiszen egy-egy devizahiteles pernél a bírósági költségek per veszteség esetén több millió forintra is
rúghatnak. A Banki és Végrehajtási Károsultak Fogyasztóvédelmi Egyesülete más egyesületekkel
együtt az Emberi Jogi Bírósághoz kíván fordulni. Erről az Egyesület honlapján lehet tájékozódni:
www.bankikarosultak.hu
Hangsúlyozhatjuk ugyan a bíróságok függetlenségét, azonban a gyakorlat már azt mutatja, hogy ez
a lóláb már igencsak kilóg. Jelen pillanatban úgy néz ki hogy a bankok, behajtócégek bármilyen
mértékű tartozást érvényesíthetnek. Tudjuk, hogy ezek a szerződések hibás termékek voltak,
elsősorban a tájékoztatási kötelezettség tekintetében. Az összes bankvezér azt nyilatkozta az akkori
PSZÁF-el karöltve hogy nem kell félni a devizahitelektől és hosszú távon sem várható jelentős
változás. Most a bíróságok elfogadják azt a tényt is, hogy egy autókereskedő aki legfeljebb csak a
gépjárművek motorjaihoz értett hiteles tájékoztatást tudott nyújtani az ügyfeleknek. Nem tudom,
hogy egy ilyen elképzelés normálisnak tekinthető-e. A Kúria szerint igen.
Szlovák cégek viszik az adósok ingatlanjait.
Új szín a palettán, hogy Szlovákiában bejegyzett de Magyarok által működtetett cégek vásárolják ki
a bankoktól a bedőlt hitelszerződéseket. A pénzügyi források megléte bizonytalan és nyilván
titkolni való is, ha ezek a cégek külföldön működnek. Szintén töredékáron vásárolt ingatlanokat
igyekeznek visszavásároltatni az ügyfelekkel ami nem is lenne akkora baj, de nyilvánvalóan erre
kicsi az esély, főleg úgy, hogy a cégek üzletkötői akár 1,5 millió forintot is elkérnek 1-1 eljárásért.
Nyilvánvalóan ezen a területen egyszerű pénzmosás zajlik.
Érthetetlen a felügyelet passzivitása. Célszerű lenne az összes behajtó cég és faktorcég
üzletszabályzatának azonnali felülvizsgálata, illetve ezen cégek pénzügyi hátterének átvilágítása. A
Kúriának át kellene gondolnia a jogegységi határozatait, főleg az árfolyam kockázat tekintetében.
Egyesületünk, illetve több más egyesület felmérése szerint az adósok megkérdezése után
egyértelművé vállt, hogy a tájékoztatás még névlegesen sem történt meg sok esetben. Az az egy
papír amit a többi között az ügyfél orra elé toltak a bankok szakmaiságának durva megsértése. A
banki ügyintézők sem voltak tisztában az árfolyamkockázat valódi jellegével. Nem is volt feladatuk
a tájékoztatás megadása.
A bíróságokat vizsgálnia kellene azt is, hogy az ügyfél tartozás között alakultak úgy, hogy már a
tőke többszörösével tartoznak. Nem veszik figyelembe, hogy a bankoknak papírjuk van arról hogy
tisztességtelenül megkárosították az ügyfeleket. A bíróságok jutalomképpen a többszörösét
megítélik járulék formájában a bankoknak, mint azt az összeget, amit visszatérítésnél ki kellett
fizetniük. Összességében megállapítható, hogy az elszámolási törvény nem károkat okozott a
bankoknak, hanem egy igen jó üzletet jelentett a bedőlt hitelesek esetében.
Sok politikus már megállapította, hogy a devizahitelesek ügye megnyugtatóan rendeződött. Ezt
azonban az a 140.000 lakás hiteles és körülbelül ugyanekkora számú bedőlt gépjárműhiteles nem
így gondolja. Talán jobban bele kellene verni a fejükbe ezt.
A Banki és Végrehajtási Károsultak Fogyasztóvédelmi Egyesülete más egyesületekkel együtt az
Emberi Jogi Bírósághoz kíván fordulni. Erről az Egyesület honlapján lehet tájékozódni.
Kovács László
Banki és Végrehajtási Károsultak Fogyasztóvédelmi Egyesület
főtitkár
+36-70/253- 2910
87/414-354
valsagkezeles2008@gmail.com
8300 Tapolca, Vörösmarty út 15/2.
www.bankikarosultak.hu
