A tavaly novemberben létrejött
és csütörtökön 498 támogató szavazattal 114 ellenében elfogadott megállapodás szerint a jövőben olyan tevékenységeket is büntetni lehet, mint a külföldi terrorista csoporthoz történő kiutazás és visszatérés, a toborzás, a kiképzés vagy a kiképzésben történő részvétel, a terrorizmus népszerűsítése és pénzügyi támogatása.
Az ilyen cselekményekért akár 15 év szabadságvesztés is kiszabható lesz.
A jelenlegi uniós keretrendszer aktualizálását jelentő új terrorellenes jogszabály szerint az áldozatok és családjaik számára azonnali és hathatós segítséget is előír, ideértve a megfelelő információszolgáltatást, az orvosi és mentális segítségnyújtást, vagy a hazajutáshoz kínált hozzájárulást.
A terrorcselekmények megelőzése és a külföldi harcosok megállítása érdekében az uniós parlament képviselői fokozott határellenőrzést javasoltak.
A csütörtökön elfogadott jogszabály értelmében az Európai Unióba (EU) beutazó vagy az EU-t elhagyó minden uniós és nem uniós polgár adatait végig kell futtatni a Schengeni Információs Rendszeren és más releváns adatbázisokon, hogy az illető okmányai nem vesztek-e el vagy nem lopták-e el azokat. Az uniós tanáccsal kötött decemberi megállapodás értelmében a tagállamoknak azt is meg kell vizsgálniuk, hogy az utazó nem jelent-e veszélyt a tagországok biztonságára.
Amennyiben a módszeres ellenőrzések nagyon lelassítanák a légi, szárazföldi és tengeri forgalmat, a tagállamok dönthetnek úgy, hogy célzott ellenőrzésekre térnek át, amennyiben a kockázatelemzés azt mutatja, hogy ezzel nem nő a fenyegetettség. A repülőtereken a tagállamok a rendelet hatályba lépése után hat hónapig végezhetnek célzott ellenőrzéseket, ezt az időszakot kivételes körülmények között – például, ha a repülőtérnek egyelőre nincsenek megfelelő eszközei a szisztematikus ellenőrzésekre – 18 hónappal lehet meghosszabbítani
Szanyi Tibor szocialista EP-képviselő az EP sajtószolgálatának beszámolója szerint írásbeli hozzászólásában kifejtette, a tapasztalatok szerint a demonstratív látszatintézkedések, a lakosság egészére – adott esetben minden uniós és egyéb állampolgár utazóra egyformán – kiterjedő rendszerszerű, automatikus határellenőrzés nem alkalmas a potenciális terroristák kiszűrésére. Eredményt inkább az alapos kockázat-elemzésen, bűnügyi és hírszerzői információgyűjtésen és információcserén alapuló, célzott beavatkozástól várható – vélekedett.
Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció (DK) EP-képviselője írásbeli hozzászólásában úgy vélekedett, az segítheti a terrorizmus és bűnözés elleni küzdelmet, ha az unió külső határait átlépők esetében megtörténik az adatok ellenőrzése, de ez csak akkor hozhat eredményt, ha maguk a tagállamok is megfelelően együttműködnek egymással. Az adatok válogatás és célzás nélküli gyűjtése viszont csak lassítja a feldolgozást, és nehezíti a terrorelhárítással és bűnüldözéssel foglalkozó szervek munkáját – tette hozzá.
A Fidesz-KDNP néppárti képviselőcsoportjának sajtóosztálya arról tájékoztatta az MTI tudósítóját, hogy néppárti magyar képviselő nem küldött írásbeli hozzászólást a vitához.
