Mezőkövesden egy harmincnyolc éves asszony halt meg két évvel ezelőtt, mert a sürgősségi ügyeleten félrediagnosztizálták a betegségét.
Az aznap szolgálatot teljesítő orvos pszichiáter végzettséggel rendelkezett, rendes munkaidejében főleg a pánikbetegséggel foglalkozott, a tüneteket is ezzel a kórral azonosította, és hazaküldte a nőt. Reggelre az asszony olyan rosszul lett, hogy a sürgősséggel kihívott mentők már nem tudták újraéleszteni, tüdőembóliában elhunyt. Az esetből rendőrségi ügy lett, ám a nyomozás azzal zárult, hogy az orvosnak joga van téves diagnózist felállítani, emiatt nem büntethető.
„Ha nem orvos vagyok, talán velem is ugyanez történik – mondja Keszthelyi Gyula Tardon élő háziorvos, aki tavaly decemberben kapott infarktust, ám a mentők nem szállították be Miskolcra, szerintük ugyanis az EKG nem igazolta a kórismét. – Már volt egy infarktusom, ha nem orvos vagyok, akkor is tudnám azonosítani a tüneteket” – teszi hozzá. Ilyenkor általában egy telemetrikus készülékkel közvetlenül a miskolci kórház kardiológiai osztályára továbbíthatják az adatokat, de az ő esetében ezt nem alkalmazták. Miután a mentők otthagyták, a saját otthoni házipatikájából próbált olyan gyógyszereket előkotorni, amelyek a vérrögképződést gátolják: szerinte ennek köszönheti, hogy két órával később, amikor másodszori riasztásra végül mégis elvitték a kórházba – egy sima betegszállító autóban, végig ülve –, még elláthatták a kardiológián, ahol természetesen igazolták az infarktus tényét.
Keszthelyi doktor szerint az egész magyar, több sebből vérző sürgősségi ellátást törvénytelenségek és szabálytalanságok tartják még úgy-ahogy életben.
„Cserépváralján rendelek, hétfőn, amikor az ambuláns lapokkal jönnek be hozzám a betegek, sokszor látom, hogy a hétvégi sürgősségi ügyeleten ellátott betegeim ambuláns lapjain pénteken, szombaton és vasárnap is ugyanaz a pecsétkód szerepel. Ebből látom, hogy időnként egyetlen rezidens kislány nyomja le az egész hétvégi ügyeletet, olykor egyhuzamban 72 órát dolgozva, vagy többet is, ha már pénteken amúgy lehúzta a rendes munkanapját, és utána esett be csak az ügyeletre” – mondja. Vagy – miként a mezőkövesdi asszony példája is mutatja – olyanokkal kell feltölteni a szolgálatot, akiknek nincs meg a sürgősségi ellátáshoz megfelelő sürgősségi tapasztalatuk.
„Efölött szemet huny az egész egészségügyi irányítás, másképp ugyanis be kellene ismerniük: csak törvénytelenségek árán tudják fenntartani a rendszert, s az ügyeletet vállaló orvosok messze az uniós jogszabályban előírt túlmunka felett teljesítenek” – mondja a háziorvos, aki szerint nem jobb a helyzet a kórházi sürgősségi ellátásban sem.
Itt egyrészt az a gond, hogy eleve megnőtt az egy helyre összpontosuló sürgősségi esetek száma, mert csak a kijelölt kórházak látnak el ilyen típusú betegeket, másrészt égető a szakemberhiány is. Ez nem csak az orvosokra, s az ápolónőkre vonatkozik, már takarítónőt is alig találnak a kórházakba. „Nem véletlen, hogy a legtöbb beteg már a vécére sem mer elmenni várakozás közben, mert csak mocskot, bűzt és szennyet talál ezeken a helyeken” – teszi hozzá.
A fele sincs meg
Hatszáz orvos hiányzik a sürgősségi ellátásból, ugyanis csak kevesebb mint 140, megfelelő szakképesítéssel rendelkező orvos dolgozik a kórházak sürgősségi osztályain. A szakemberek túlterheltek, gyakori, hogy a műszakokat rezidensek viszik, van olyan osztály, ahol a vezetéssel megbízott orvos sem rendelkezik az előírt szakképesítéssel. Teljes cikk itt.
https://www.vasarnapihirek.hu/fokusz/surgosen_segitseg_kell_egeszsegugy_surgossegi_ellatas
