Torma András úgy
fogalmazott: sok előnye és sok hátránya van annak, ha valaki a rektori székbe kerül.
– Nekem ezeket mérlegelnem kell, és természetesen a családommal is meg kell beszélnem, hogy pályázzak-e. De még azt a közvélemény-kutatást sem végeztem el az egyetemen, hogyan fogadnák egyáltalán, ha a következő ciklusban is rektor szeretnék lenni. Azt érzékelem, hogy a Miskolci Egyetemen most nyugalom és béke honol. Ez pedig számomra azt jelenti, hogy elégedettek a vezetői munkámmal az intézmény oktatói, dolgozói és hallgatói. Nincs ellenségeskedés, nekem sincsenek ellenségeim, tehát elméletileg azt mondom, hogy benyújthatom a pályázatot.
„Előre megyünk”
– De most még idő előtti erről beszélni. Egyetlen oka lenne, ha mégis pályáznék: egy egyetemi oktató életében a rektori megbízatás viselése a lehető legnagyobb megtiszteltetés.
– Mi, egyetemi oktatók hozzászoktunk ahhoz, hogy előre megyünk. Tanársegédként adjunktusok szeretnénk lenni, aztán docensek, majd egyetemi tanárok. Én az előző pályázatomban is úgy fogalmaztam:
írja a mai Északmagyar
