Az országgyűlés által október
15‐én elfogadott törvénymódosítás alapján a kínzás, embertelen vagy
megalázó bánásmód tilalmába ütköző börtönkörülmények miatt (előírt élettér biztosításának hiánya,
illemhely elkülönítésének hiánya, nem megfelelő szellőzés és fűtés, poloskák) a fogvatartottak
kártalanításra jogosultak. A módosítás 2017. január 1‐én lép hatályba.
Mi az új magyar eljárás menete?
Az eljárás két lépcsős lesz: bv. bíró csak akkor dönthet kártalanításról, ha ezt megelőzően a
fogvatartott vagy önállóan vagy jogi képviselője útján írásbeli panasszal élt a börtönkörülmények
miatt a bv. intézet parancsnokánál.
‐ Parancsnokhoz intézett panasz
Legalább 30 napig tartó alapjogokat sértő fogvatartotti elhelyezés esetén írásbeli panasszal
lehet élni a parancsnoknál. Ha ezek a körülmények hosszabb ideig állnak fenn, három
hónapon belül újabb panaszt előterjeszteni nem kell. A panaszt 15 napon belül határozatban
kell elbírálni. Ha az intézeten belül másik zárkában való elhelyezéssel vagy másik intézetbe
való átszállítással a túlzsúfolt elhelyezésből adódó jogsértés orvosolható, az intézet
parancsnoka ennek megfelelően intézkedik. Az átszállításról szóló határozat – amelyben
figyelemmel kell lenni a kapcsolattartás jogára – bírósági felülvizsgálati kérelemmel
támadható.
‐ Bv. bíróhoz benyújtott kérelem
A kártalanítás iránti kérelmet a bv. intézethez kell benyújtani, amely véleményével együtt 15
napon belül (ha több intézet érintett, 30 napon belül) továbbítja az illetékes bv. bíróhoz, aki
az összes elhelyezési körülmény mérlegelése után dönt. A kártalanítás összege 1200‐1600
Ft/nap, megfizetésére az állam köteles.
A benyújtás határideje a jogsértő körülmények megszűnését (azaz a szabadulást vagy
megfelelő zárkába való áthelyezést) követő 6 hónap. A határidő jogvesztő. Az eljárás bűnügyi
költségét az állam viseli.
A kártalanítási kérelem benyújtására az is jogosult, akinek túlzsúfolt elhelyezése 2016. január 1‐én
vagy ezt követően szűnt meg, illetve az is, akinek kérelmét az EJEB 2017. január 1‐e előtt
nyilvántartásba vette (kivéve, ha a kérelmet 2015. június 10. után nyújtotta be és a kérelem
beérkezésekor a jogsértés megszűnésétől számítottan több mint hat hónap eltelt).
Ezentúl is lehet majd a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordulni?
Ezzel kapcsolatban biztosat csak az EJEB újabb túlzsúfoltsággal kapcsolatos döntése után lehet
állítani. Várhatóan a Bíróság megállapítja, hogy az új kártalanítási eljárás hatékony hazai jogorvoslat
az elégtelen börtönkörülmények miatt, ezért szinte bizonyos, hogy a törvény elfogadását követően
benyújtott kérelmeket az EJEB nem fogadja be.
Mi lesz az EJEB‐hez már benyújtott kérelmekkel?
Ezzel kapcsolatosan biztosat szintén nem állíthatunk. Főszabály szerint a hatékony jogorvoslat
meglétét a kérelem benyújtásának időpontjában kell vizsgálni, márpedig – amint azt a Varga és
mások kontra Magyarország ügyben a Bíróság kimondta – Magyarországon mindezidáig nem létezett
hatékony jogorvoslat túlzsúfoltságos jogsértés esetén. Számos olyan eset van azonban az EJEB
joggyakorlatában, amelyben eltértek ettől a főszabálytól. A szintén börtönkörülményekkel
kapcsolatos Latak kontra Lengyelország ügyben (kérelem száma: 52070/08) az EJEB a már benyújtott
kérelmeket tovább utalta az újonnan létrehozott lengyel jogorvoslati útra. Alappal lehet tehát arra
számítani, hogy a már benyújtott túlzsúfoltságos kérelmeket a Bíróság elutasítja és azokról a magyar
kártalanítási eljárásban döntenek.
Valószínűsítjük, hogy a Varga és mások kontra Magyarország döntés jogerőre emelkedése (azaz 2015.
június 10) előtt benyújtott kérelmeket elbírálja az EJEB, hiszen erre a kifejezetten utalt az ítéletében
(§115), de biztosan nem állíthatjuk.
