A szavazókorú népesség 42 százaléka állította, hogy az október 2-ai referendumon biztosan leadja a szavazatát; az ilyen felmérések általában tapasztalható becslési hibáját bekalkulálva sem valószínű, hogy vasárnap ennél sokkal többen járulnának az urnákhoz. Hogy nem csupán általános politikai érdektelenségről van szó, az abból látszik igazán, hogy ez az arány számottevően kisebb még azokénál is, akik állításuk szerint „egy közeljövőben megtartandó” országgyűlési választáson biztosan voksolnának (48 százalék). Az előrejelzés persze még a szokásosnál is kockázatosabb, hiszen az alapjául szolgáló felmérés óta bekövetkezett rendkívülinek mondható fejlemények, nevezetesen a terrorfenyegetés rémét felidéző körúti robbantás hatását nagyon nehéz bekalkulálni.
Ha az érvényesség kérdését zárójelbe tesszük (mint ahogy azt a kormányoldal egy alacsony részvétel mellett megteszi majd), a népszavazás kimenetele nem kérdéses, csak az arányok bizonytalanok. Ha azokból indulunk ki, akik a felmérésben biztos szavazónak mondták magukat, a négyötödöt is meghaladhatja a „nem”-ek aránya, igennel várhatóan 13 százalékuk szavaz, és érvénytelen szavazat leadására készül a magukat biztos szavazónak mondók 3 százaléka. A teljes népességre vetítve valamivel mérsékeltebb a „nem”-ek aránya, de még ott is meghaladja a kétharmadot (69 százalék).
A szavazótáborok szándékait tekintve a „nem”-ek arányában gyakorlatilag nincs különbség a fideszesek (86 százalék) és a jobbikosok (88 százalék) között, de még a többi ellenzéki párt hívei és a „bizonytalanok” körében is relatív többségben vannak (48 és 51 százalék). Az utóbbiaknak viszont csak körülbelül az ötöde ígéri biztosra a részvételét a szavazáson, szemben a fideszesek 62, a jobbikosok 47 és a nem jobbikos ellenzéki pártok híveinek 33 százalékával. http://hvg.hu/itthon/20160928_median_nepszavazas_nem_is_verseny#utm_source=hvg_weekly&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter2016_09_28&type-id=HvgWeekly&user-id=C537252B&utm_content=top
