Az Eszközkezelő remek
találmány és utolsó mentsvár is egyben nagyon sok család részére. Igazság
szerint a hitelválság megoldásának ez lenne a legcélszerűbb útja és talán az államnak még lenne is
rá pénze. Mindenesetre azoknak a családoknak, ahol nem csak az árfolyamváltozások játszottak
közre, hanem a jövedelmek elvesztése is abban, hogy adósságspirálba jutottak, más megoldás nem
igazán jöhet szóba. Viszont azt is észre kell venni, hogy ezt az ajándékot nem mindenki számára
kell feltétlenül biztosítani. Nagyszámú jelzés érkezett az egyesülethez, főleg társasházi
lakóközösségektől, hogy bizony azok is részesülnek az Eszközkezelő kedvezményeiben, akik vagy
arra igazából nem lennének jogosultak, vagy nem tudtak beilleszkedni a társasházi lakóközösség
életébe..
Az Eszközkezelőbe jelentkezők 15-20%- a potyautas. Egy részük felismerte, hogy felesleges
erőlködnie a hiteltörlesztéssel, jobban jár, ha nem fizeti, hiszen az állami segítséget meg fogja
kapni, ha egyébként az egyéb feltételeknek is megfelel. Nyilván elég kockázatos egy ilyen
elgondolás, de ha sikerül, ebben az esetben a tartozástól történő megszabadulás illetve az ingatlan
visszavásárlásának lehetősége komoly nyereséget biztosíthat. Ezt az elgondolást akár bocsánatos
bűnnek is tekinthetnénk, és akár revánsnak is vehetjük a banki rendszerrel szemben.
Ennél súlyosabb probléma azonban, amikor valaki vagy valakik érdemtelenek erre a kedvezményre.
Sok társasházban panaszkodnak arról, hogy összeférhetetlen, renitens családok, a közösség életét
megkeserítő, esetenként agresszív emberektől szinte képtelenség megszabadulni, hiszen az
Eszközkezelőbe történő felvétel még meghosszabbítja a többi lakó kínlódását. Ezek között vannak
bűncselekményekből élők, kábítószer-kereskedők, prostitúcióval foglalkozó tulajdonosok és
családok.
Az a baj, hogy az Eszközkezelő igazából semmilyen szűrési tevékenységet nem végez. Van olyan
család, ahol 5 gépkocsival rendelkeznek, nagy lábon élnek és a szomszédos étteremből hozatják
ebédjüket, vacsorájukat. Viszont az Eszközkezelő csak a tulajdonos szociális rászorultságát
vizsgálja, a többi családtagét nem. Nincs se morális, se erkölcsi szűrés. Mérlegelési lehetőség sincs,
ha valaki papíron megfelel a feltételeknek, az megkapja a kedvezményt. Az említett 15-20%- os
réteg, aki igazából nem készült fel arra, hogy tulajdonos legyen, fizetési hajlandósága soha nem
volt, már a lakást is szocpolból vette, sok esetben fizetni is tudna, de azt mégse teszi meg.
Célszerű lenne újra átgondolni az Eszközkezelőbe jutásnál a minősítést. Természetesen mindig
vannak ügyeskedők és olyanok, akik megkeserítik az emberek életét, de nem is ez a lényeg, hanem
az, hogy nagyon sok valóban rászorult nem tud élni ezzel a lehetőséggel vagy azért, mert a bank
túlfinanszírozta ingatlanát, vagy azért, mert ameddig csak tudta fizetni fizetett, és nem jött össze
számára kellő tartozásos időszak, vagy nem jogosult valamilyen szociális támogatásra, mert éppen
határeset. Ideje lenne méltányossági lehetőséget is biztosítani. Nyilván egyetlen rendszer sem lehet
teljesen igazságos, de legalább az erkölcsi és morális követelménytámasztás vizsgálata aktuális
lehetne. Egy környezettanulmány vagy a társasházi lakóközösség véleménye csökkenthetné a
potyautasok számát.
Kovács László
főtitkár
Banki és Végrehajtási Károsultak
Fogyasztóvédelmi Egyesület
