Mára egyértelművé vált, hogy a drog ellen vívott háború hatástalan. A világ országai által aláírt, a zéró tolerancián alapuló ENSZ-megállapodások nem csökkentik a fogyasztók számát, de nehezítik az ártalomcsökkentést, és erősítik a bűnszervezeteket.
Az ENSZ egészségügyi szervezete, a WHO is az ártalomcsökkentésre, és a dekriminalizációra helyezné a hangsúlyt.
A sokak által pozitív példaként emlegetett holland modell is részben a fenti elvek szerint működik: nem kriminalizálja a fogyasztókat, és segít az ártalomcsökkentésben.
A 40 éve működő rendszer sikerét mutatja, hogy Hollandia nem vált 17 millió betépett hippi fesztiválországává. Sőt, a hollandok kevesebbet szívnak, mint a többi európai. Bár 24 százalékuk kipróbálta a füvet, ami magasabb az európai átlagnál, de csak 10 százalékuk szívott az elmúlt évben – ami viszont átlag alatti. A coffee shopokat is leginkább a Hollandiába látogató külföldiek tartják el.
A liberalizáció áldásos hatásairól szólt egy, az angol kormány számára készített tanulmány is. A kutatás rámutatott arra, hogy a drogok elleni háború mértéke semennyiben nem befolyásolja a droghasználat mértékét. A marihuána legalizálása, továbbá ha a keménydrogokat egészségügyi, nem pedig bűnügyi kérdésként kezelik, a drogbandák lehetőségeit csökkenti, és utat nyit az egészségügyi kockázatok csökkentésére. Az angol kormány végül azért nem kezdett intenzív legalizációs munkába, mert a belügyminiszter meghamisította a jelentést. A Guardian cikke szerint Theresa May egész részeket húzott ki a szövegből.
Lazítanának a holland rendszeren
A holland rendszer összességében mégis távol áll a tökéletestől, állítják kritikusai. Magyar nézőpontból furcsa lehet, hogy a kritikus szakemberek nem a szigorítás mellett érvelnek.
A furcsa, hibrid rendszerben a marihuána termesztése, kereskedelme és birtoklása tilos. A speciális boltokban, a cofee shopokban azonban mégis árusítható a fű, ha nem adnak el belőle 5 grammnál többet. A fentiek kiegészülnek azzal, hogy a drogok egy részének birtoklásáért csak jelzésértékű büntetést szabnak ki a fogyasztóknál.
Mindez azonban jogilag zavaros helyzetet eredményez. „A kétkulacsos rendszer, amiben legálisan lehet árulni, de nem lehet előállítani, alapjaiban hibás.” – nyilatkozta a Vice-nak a groningeni egyetem jogászprofesszora, Jan Brouwer. „Az ellentmondásos rendszer milliókat pumpál az alvilágba.”
A professzor nem hisz a teljes legalizációban, de szerinte a jelenlegi holland rendszer javításra szorul. „Azt javaslom a kormánynak, hogy számolja fel ezt a kettős rendszert, mielőtt a drogbandák teljesen átveszik a piacot.”
A félig liberalizált holland megoldást egyébként nem az emberi jogok szélsőséges tisztelete működteti. Inkább abból a praktikus mentalitás áll mögötte, amit a kis helyen élő rengeteg ember termelt ki magából.
A holland miniszterelnök szavai is erre utalnak:
Az emberek azt tehetik a saját testükkel, amit csak akarnak, amíg egyúttal megfelelő információval látjuk el őket arról, hogy mit tesz velük az, amit bevesznek.
János bácsi elesett egy fűszálban
A holland modell egyébként csak Európában annyira izgalmas, az Egyesült Államok négy állama ennél sokkal tovább ment. Colorado, Alaszka, Washington állam és Oregon drogügyi hozzáállását nem kell hosszú ideig magyarázni. Ezen államok területén minden 21 éven felüli állampolgár szabadon birtokolhat 1 uncia (28,3 gramm) THC-t tartalmazó füvet. Ami rengeteg.
A fű és mindenféle THC-tartalmú termék speciális boltokban szabadon vásárolható. Fogyasztani viszont csak otthon lehet.
Érdekesség az ügyben, hogy eközben az Egyesült Államok szövetségi törvényei szerint a marihuána továbbra is tiltott drog. A legális fűboltok nem tudják bankba tenni a bevételt, hiszen a bankok működése az egész országra kiterjed, és a fűből származó pénzek befogadása pénzmosásnak számítanak. Ezért a legalizáló államok marihuána boltjaiban hegyekben áll a készpénz. Teljes cikk itt.
