A Beliefs about God across Time and Countries (Istenhit koronként és országonként) című felmérést a Chicagói Egyetemmel együttműködő NORC (Nemzeti Közvélemény-kutató Központ) kutatócsoportja készítette. A szakértők több évtizeden keresztül – 1991-ben, 1998-ban és 2008-ban – elemezték előbb 18, majd 33, végül pedig 42 országban a vallásos hit terjedését vagy éppen visszaesését. A tanulmány eredményei szerint az istenhit szinte mindenütt csökkenőben van a vizsgált országokban, kivéve Oroszországot, Szlovéniát és Izraelt. A legidősebb korosztály képviselői között a legerősebb a vallásosság.
Magyarország az ateizmus nemzetközi listáján a 11. helyen áll, vagyis nálunk viszonylag sokan tagadják isten létezését (23 százalék). A kétséget kizáró istenhitet kifejező listán hátulról a 12. helyet foglaljuk el (39 százalékkal). A „személyes istenben”, minden emberrel egyenként törődő istenben hívő magyarok aránya 31 százalék, így ezen a listán már csak a tizenharmadikak vagyunk hátulról.
Forrás: University of Chicago/NORC
A magyar helyzet ellentmondásosságát mutatja, hogy nőtt az ateisták aránya, sőt azoknak a részaránya is, akik sosem hittek istenben, viszont nemzetközi összehasonlításban is dinamikusan (a különböző periódusokat tekintve 3,7, illetve 4 százalékkal) nőtt a személyes istenben hívők hányada.
A legtöbb országban csökken a vallásosság
Ami a globális változásokat illeti, az ateisták aránya 1,7 százalékkal nőtt 15 országban (18 közül) 1991-től 2008-ig. 1998-tól számítva pedig 30-ból 23 országban nőtt az istent tagadóknak vagy isten nemlétezőnek tekintők aránya, méghozzá 2,3 százalékponttal. Ennek megfelelően az istenhívők aránya 18-ból 14 országban csökkent 1991 és 2008 között, 2,4 százalékponttal. 1998 és 2008 között a visszaesés szintén 2,4 százalékpontos volt.
Az ateizmus Európában az északnyugati, elsősorban a skandináv országokra jellemző, és
a kelet-európai államokra, így Magyarországra is. origo.hu
