Egy miskolci álommal
kevesebb. Egy 10 hektáros üvegház, melyben 30, akár analfabéta roma vagy magyar szüreteli a paprikát, akkor amikor a marokkói mérgezett cuccokra gerjedünk a boltban. Az a politikus, aki ezt bejelenti, nyugodtan jelentkezhet bárki szavazatáért Miskolcon, vagy bármilyen hasonló lepukkant helyen.
Tóth Péter, a PannErgy Nyrt. vezérigazgatója (2013)a közleményben kiemelte: az első körben megvalósuló közel 10 hektár méretű
üvegház komplexum 30 főt meghaladó új
munkahelyteremtést biztosít Miskolc és agglomerációja számára, amit reményeik szerint az üvegház rendszer bővítésével párhuzamosan a következő években tovább tudnak növelni. „A projekt során biztosított a megfelelő mértékű saját forrás és a szakmai-projektmenedzsmenti kompetencia, így a beruházás eredményes megvalósítása maximálisan garantált” – tette hozzá.
Néhány hete viszont már ezt írta az eszakhirnok.com.
Felbontotta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a Kistokaji Üvegház Projektre a PannErgy leányvállalatával, a PannTerm Kft.-vel 2013-ban kötött támogatási szerződést, mivel a cég nem tudott megfelelni a szerződésben foglaltaknak – közölte a PannErgy Nyrt. pénteken az MTI-vel.
A beruházás megvalósulását régészeti feltárások miatti költségnövekedés és finanszírozási nehézségek hátráltatták – indokolták.
A „beruházás eredményes megvalósítása maximálisan garantált” lehengerlő és önfényező dumája viszont egy kis kutakodás után kiált.
Nem a régészek miatt. Az üvegház projektesekkel nagyon korrekt volt a viszonya a múzeumnak. Ilyet ők szerintem soha nem mondtak, hogy a régészek miatt nem lesznek üvegházak- mondta az eszakhirnok.comnak Dr. Pusztai Tamás régész, a Herman Ottó Múzeum igazgatója. Az elképzelhető, hogy mérlegelték, hogy az ismert régészeti lelőhelyek feltárásának költsége milyen kiadást jelenhet számukra, és ez is oka lehetett a projekt módosításának, de ez nem jelenti azt, hogy a régészek miatt módosítottak. Ha bemegyek egy boltba, ahol a tej litere 200 Ft, de nekem csak 150 forintom van, nem a boltos a hibás, hogy nem veszek tejet. És nem is fogom azt mondani, hogy a boltos miatt nem ittam tejet. Egyszerűen mérlegeltem, és úgy döntöttem, hogy nekem ez nem éri meg. Gondolom, így tettek a – mondom, mindig nagyon korrekt- üvegház projektesek is. A régészek miatt akkor úszott volna el, ha a régészek pofátlanul magas árat kértek volna, vagy ha szerződést kötöttünk volna, csak eltapsoljuk a pénzt, de a terepen mégsem dolgoztunk volna. Ilyen nálunk nem szokott lenni. Azt azért szintén el kell várjuk egy múzeumtól, hogy a rábízott régészeti örökséget a lehetőségeihez mérten jó gazdaként kezelje. Ha egy beruházás földmunkái régészeti lelőhelyet pusztítanak el, a régészeti lelőhelyet előtte minimum fel kell tárni. Bizonyára mindenki hörögne, ha egy honfoglaló temetőt -lásd Elit Alakulat kiállítás Miskolcon, a papszeri múzeumunkba – hagyna a múzeum elpusztulni, mert egy beruházás megvalósítása fontosabb, mint az emlékeink megőrzése. A beruházó mérlegelt, és döntött. Amiben nyilván a várható feltárási költségek is szerepet játszottak. Mit tud javasolni azoknak akik nem szeretnének pályázati pénzeket bukni hasonló okok miatt, faggattuk tovább Pusztai Tamást. A Herman Ottó Múzeumnak van ma Európában a legkorszerűbb, régészeti geofizikai vizsgálatokra alkalmas műszere. Mielőtt egy beruházás számára megvásárolná bárki is az adott területet, méresse fel a múzeummal, hogy az milyen régészeti költségekkel fog járni. Ez is költség, de százmilliókat meg lehet vele később takarítani, és a régészeti lelőhelyeinket is megőrizhetjük ott, ahol a legjobb helyen vannak: a föld alatt. A gond az is, hogy a beruházások az örökségvédelmet már csak abban a lépcsőben keresik meg egy ilyen történetben, amikor kész tervek vannak, sőt a területet is már megvásárolták. A lényeg, hogy ezt még akkor érdemes elvégezni, amikor még nem költött a beruházó túl sokat a területre.
Reméljük, hogy a beruházás nem fog teljesen meghiúsulni, mert ha ezek a cégek nem sikeresek és nem tudnak adót fizetni, a már múzeumba került régészeti leletek megőrzésére sem lesz pénz… Ezért tényleg kár lett volna.
Mi van a területen? A magnetométeres felmérés régészeti jelenségekre utaló anomáliákat mutatott ki csaknem a teljes tervezett beruházási területen. Ezek az adatok a felszínen gyűjtött leletekkel együtt arra utaltak, hogy egy több régészeti korszakot felölelő igen nagy kiterjedésű régészeti lelőhelyről van szó. A geofizikai felmérést követően elvégzett próbafeltárás a területnek csak a töredékét érintette. E próbafeltárás során előkerült 759 régészeti jelenség. tehát a föld alatt lehet még több, mint 10 x ennyi. A terület déli részén főként Árpád-kori falu részleteit: házakat, árokrészleteket, kemencéket, míg északabbra kelta kori és római császárkori telepjelenségeket, földbe mélyített, négyszögletes épületeket, kemencéket, tároló vermeket találtak. A vizsgált területen honfoglalás kori, és kelta kori temetkezések is vannak.
