Hiába titkolózott a jegyző, megszereztük
a Földes-névvel kapcsolatos levelezésüket. Az elnevezés az MTA szerint nem törvénytelen.
„Mivel Földes már 1943 elején meghalt, a második világháborút követően hazánkban kiépülő kommunista diktatúra kiépítőjeként vagy fenntartójaként természetesen nem jöhet szóba. Felmerülhet esetleg, hogy a 33. évében meghalt Földes alig másfél évtizedes közéleti munkássága a kommunista rendszer előkészítéseként volna értékelhető. A Horthy-rendszer és a háborús részvétel bírálata önmagában nem tekinthető ilyennek még akkor sem, ha mindezt baloldali, marxista alapon tette is Földes. Illegális kommunista párttagsága – ami különben az évtizedekkel korábbi utcaelnevezésnél a legtöbbet nyomhatott a latban – önmagában még nem meríti ki a törvény citált előírásait.”
Ez áll abban az állásfoglalásban, melyet a Földes Ferenc név ügyében az MTA szakbizottsága készített a miskolci önkormányzat kérésére.
Ezt viszont sosem tudjuk meg, ha a miskolci jegyzőn múlt volna. Az Átlátszó Ki Mit Tud?-ján keresztül kértük a hivataltól, hogy közérdekű adatként hozzák nyilvánosságra az MTA-nak küldött, állásfoglalást kérő levelüket, illetve az arra kapott választ.
Az adatszolgáltatást azonban megtagadta dr. Csiszár Miklós. A jegyző az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 27 § (5) bekezdésére hivatkozott, miszerint „A közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörébe tartozó döntés meghozatalára irányuló eljárás során készített, vagy rögzített, a döntés megalapozását szolgáló adat a keletkezésétől számított tíz évig nem nyilvános”.
Ezek után magától az MTA-tól kértük a leveleket, szerencsére nekik semmiféle problémájuk nem volt a nyilvánossággal, mindenféle jogi csűrés-csavarás nélkül közzétették a kért dokumentumokat. Ezekből kiderül, hogy maga dr. Kriza Ákos fideszes polgármester kérte „a Földes Ferenc utca névadója önkényuralmi rendszerhez kötődésének vizsgálatát”.
A Földes-név ellen évek óta hadakozik a fideszes önkormányzat, bár korábban nem az utca, hanem az országos hírű Földes Ferenc Gimnázium elnevezése ellen indítottak támadást. Csakhogy 2011-ben az oktatók, diákok, egykori diákok közel 40 ezer aláírást gyűjtöttek össze, hogy maradjon az iskola elnevezése. Ezt látva a városvezetés meghátrált, ám később – vélhetően bosszúból – az iskola igazgatójára szálltak rá. Ebből is óriási cirkusz lett, Veres Pál végül folytathatta a munkáját az intézmény élén.
Ebben szerepet játszott az, hogy időközben a gimnázium állami fenntartású intézmény lett, vagyis az igazgató kinevezésével kapcsolatban az önkormányzat 2013 óta csak maximum véleményt formálhat. Ahogyan az intézmény elnevezésével kapcsolatban sem dönthet, ezért történhetett, hogy most a Földes Ferenc utcára hivatkozva próbáltak fogást találni Földesen. Nyilván azzal számoltak, hogy ha egy utca nem viselheti Földes nevét, akkor egyszerűbb lesz az iskola névváltoztatását is elintézni.
Csakhogy számításaikat a jelek szerint keresztülhúzta az MTA, az alábbi állásfoglalással:
„Az 1943. januári urivi áttörés során munkaszolgálatosként elhunyt Földes párizsi és bolognai egyetemi tanulmányok után az 1930-as évektől kezdve a hazai munkásmozgalomban és az illegális kommunista mozgalomban is tevékenykedett. Közéleti tevékenységére és publikációira elsősorban a Horthy-rendszer (így például az oktatási rendszer antidemokratikus és antiszociális jellegének) baloldali bírálata volt jellemző, a háborúval szemben agitált. Forrásaink szerint erőszakos cselekedetek nem fűződnek a nevéhez.
Mivel Földes már 1943 elején meghalt, a második világháborút követően hazánkban kiépülő kommunista diktatúra kiépítőjeként vagy fenntartójaként természetesen nem jöhet szóba. Felmerülhet esetleg, hogy a 33. évében meghalt Földes alig másfél évtizedes közéleti munkássága a kommunista rendszer előkészítéseként volna értékelhető. A Horthy-rendszer és a háborús részvétel bírálata önmagában nem tekinthető ilyennek még akkor sem, ha mindezt baloldali, marxista alapon tette is Földes. Illegális kommunista párttagsága – ami különben az évtizedekkel korábbi utcaelnevezésnél a legtöbbet nyomhatott a latban – önmagában még nem meríti ki a törvény citált előírásait. Tudományos és publicisztikai munkássága szellemi értelemben a kommunista diktatúra előkészítéseként csak igen áttételesen értelmezhető: a kor korlátozott sajtószabadsága nem biztosított lehetőséget olyan eszméket propagálására, amelyek a későbbi kommunista diktatúra szellemi előkészítéseként értékelhetők.
Az a tény, hogy a kommunista rendszer Földes halála után őt az illegális munkásmozgalom mártírjaként ünnepelte, önmagában nem perdöntő. Sokszor tapasztalhatjuk, hogy egy-egy baloldali életút sokkal változatosabb és fordulatosabb annál, mint ahogyan azt a marxista hagiográfia beállítja. (Gondolhatunk itt akár a „proletárköltő” József Attilára is.)” eszaon.hu
