A magyar oktatási rendszerben a romák iskoláztatás kulcskérdés, akár tetszik, akár nem

Legáltalánosabb megállapítás, hogy kijelenthető

, a magyarországi általános iskolások mintegy 12–14 százaléka roma származású. Az is kiderül ebből a felmérésből, hogy melyek azok a területek, ahol az átlagot is magasan meghaladó a roma tanulók aránya. Ebben Borsod-Abaúj-Zemplén az egyik élenjáró, ahol elmondható, hogy minden harmadik tanuló roma.

Mi volt az ön számára a legmeglepőbb megállapítás a legutóbbi adatelemzés után?
PAPP Z. ATTILA: A legutóbbi mérések előtt az adatokat járásonként vizsgáltam az adatbázisban, a főváros pedig egységes egész volt. Ma már tankerületekről beszélünk, így Budapest is részletesen látszik. Már adatszerűen is tudjuk, ami eddig is nyilvánvaló volt, hogy nagy a különbség a főváros egyes része között. Megdöbbentő adat volt például, hogy a Józsefvárosban a roma származású általános iskolai tanulók aránya messze a legmagasabb, 40 százalék felett van. Nem újdonság és minden eddigi kompetenciamérés adatszolgáltatása megerősítette, hogy az országban legalább 300 olyan iskola, azaz iskolai telephely van, amelyet a magyar szociológiai szakirodalom egyszerűen gettóiskolának hív, azaz a roma tanulók aránya minimum 50 százalék. Ezzel önmagában semmi baj nem lenne, de – az előzőből adódóan – a családi­háttér-index is rendkívül alacsony, azaz az oda járók többsége szegény családban nő fel. Azaz ebből következően az iskolai teljesítmény is rendkívül alacsony.

Lényegében törvény tiltja a szegregációt.
PAPP Z. ATTILA: Az biztos, hogy ha valaki komolyan, következetesen foglalkozna ezzel, akkor ezeket az intézményeket célirányosan kellene kezelni. Régebben az integráció volt napirenden, újabban felzárkózás, felzárkóztatás kifejezés jött elő, de – annak ellenére, hogy tételesen tudjuk, hogy melyek a problémás iskolák, mégsem történik igazi áttörés az egyes kormányzati ciklusoson belül és még inkább nem kormányzati ciklusokat átívelő módon. Én kutatóként azt tudom mondani, hogy ezekkel az adatokkal szembesülni kell, nem lehet azt mondani, hogy nem léteznek. A magyar oktatási rendszerben a romák iskoláztatás kulcskérdés, akár tetszik, akár nem. De valójában nem az iskolában kezdődnek a gondok, hanem már kisebb korban, már az óvodában létrejön az a hátrány, amelyet aztán az általános iskola tovább fokoz, a középfokú oktatásban pedig egyszerűen egy át nem hidalható szakadék keletkezik roma és nem roma tanulók között.-írja az Északmagyar