A jelentés főbb megállapításai:
Több intézménynél nem volt megfelelő a pénzügyi egyensúly, jelentős szabálytalanságokat találtak a vagyongazdálkodásban.
Az intézmények felénél megsértették a közbeszerzési előírásokat
A hallgatói költségtérítéseket sokszor nem az államkincstárnál vezetett számlán kezelték.
A térítési díjakat nem alapozták meg önköltségszámítással.
Volt olyan rektor, aki többmilliós fizetést kapott, de eközben az intézmény számára kimondottan előnytelen és kockázatos PPP-szerződést kötött, de előfordult a közbeszerzési előírások sorozatos megsértése is.
Az ÁSZ 40 jelzést küldött az illetékes hatóságoknak. Ezek hatására 13 büntetőeljárás indult.
Az ÁSZ 22 intézmény esetében 33 javaslatot tett az illetékes miniszternek a rektorok munkajogi felelősségének kivizsgálására. Csak hat felsőoktatási intézménynél nem kellett ilyen javaslatot tenni: a Budapesti Gazdasági Főiskolánál, a Debreceni Egyetemmél, az ELTE-mél, a Kecskeméti Főiskolánál, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnél és a Pannon Egyetemnél.
18 intézménynél 31 olyan javaslatot tettek, amelyek munkajogi felelősség kivizsgálására vonatkoztak.
12 intézménynél közbeszerzési jogorvoslati eljárást kezdeményeztek. Összesen kilencnél jogsértést állapítottak meg. A Közbeszerzési Döntőbizottság 23,2 millió forint bírságot szabott ki.
Voltak hiányosságok a vezetői kinevezések és értékelések területén is. Jelezte: a 28 állami intézményből a Budapesti Gazdasági Főiskola, az ELTE, a Károly Róbert Főiskola, a Nyugat-magyarországi Egyetem és a Pannon Egyetem volt az, ahol nem kellett hatósághoz fordulni.
Hiányosságokat tapasztaltak az ágazati irányításban és ellenőrzésben is. A minisztériumi fenntartói feladatokat részben látták el, a gazdálkodás ellenőrzését hiányosan végezték el, s voltak hiányosságok a vezetői kinevezéseknem és értékelésekben.
A 28 állami intézményből a Budapesti Gazdasági Főiskola, az ELTE, a Károly Róbert Főiskola, a Nyugat-magyarországi Egyetem és a Pannon Egyetem volt az, ahol nem kellett hatósághoz fordulni.
index.hu
