Tavaly azonban újra elindultak Miskolcról
a romák: most jellemzően a számozott utcákból kilakoltatott, vagy az erre a sorsra ítélt családok keltek útra. A kérelmezők közel felének ügyét eddig pozitívan bírálták el a kanadai hatóságok – mondta lapunknak Iványi Péter, Torontóban élő ügyvéd, aki sok miskolci családnak nyújtott jogi segítséget. Statisztikák szerint Kanadában az utóbbi időszakban a 2012-es év számított egyfajta „menekültügyi csúcsnak” – abban az évben több mint húszezren folyamodtak menedékért. Ez a szám 2013-ban felére csökkent, ám 2014-ben újból emelkedett, 13 652-re.
Két évig tartott az első menekülthullám
Három-négy évvel ezelőtt tömegével indultak el Kanadába a miskolci romák. Olyan sokan kerekedtek fel, hogy a kanadai nagykövet személyesen kereste fel a várost, s tájékozódott az itt élők sorsáról. Később kiderült, sokan csak az észak-amerikai ország nagyvonalú szociális ellátórendszerét kihasználva kértek letelepedési engedélyt, de nem tudták igazolni, hogy itthon valóban üldözték őket. A kanadai kormány ezért szigorította a kérelmek elbírását. Alkalmazni kezdte a biztonságos országok listáját, amelyen hazánk is szerepelt, s a korábbi, akár több évig tartó procedúra helyett 45-60 napra gyorsította fel az innen érkezettek kérelmeinek elbírálását. Miskolcon óriásplakátokon üzente meg a kanadai kormány, hogy a menekültügyi rendszere megváltozott, s az alaptalan menedékkérelemmel érkezőket gyorsabban hazaküldik. Ezután a kivándorolni szándékozó romák száma drasztikusan csökkent: míg 2011–2012-ben több mint háromezren kértek menedéket, addig 2013-ban már csak nyolcvanegyen.
Iványi Péter szerint minden menekültnek külön be kell bizonyítania, hogy van mitől félnie, s nincs megfelelő védelme. A miskolciak esetében mostanság a kilakoltatás számít a legnyomósabb érvnek. A birtokunkba jutott bírói indoklások kitérnek arra: emberi jogi szervezetek, köztük az Amnesty International is alátámasztotta, hogy a kényszerű kilakoltatások alapvető jogokat sértenek, emberek életét veszélyeztették, s az érintetteknek nem ajánlottak fel semmilyen más lehetőséget vagy kártérítést ellentételezésül. Felidézték a Jobbik cigányellenességét, s azt, hogy a támadások hátterében a rasszizmus több esetben is közrejátszott.
A kanadai bíróság szerint a romákat ért atrocitásokat a rendőrök nem akadályozzák meg kellő hatékonysággal. Teljes cikk itt.
