A 3. sz. főút Vörösmarty útra terelése jelentős környezetterhelést és életminőség romlást okozna, különösen a Vörösmarty útnak a Király és Soltész Nagy Kálmán út közötti szakaszán élő emberek számára

Miskolc Megyei Jogú Város Jegyzője

Észak-Magyarországi Környezetvédelmi – és Természetvédelmi Felügyelőség

Miskolc Város Önkormányzati Képviselők részére

Tisztelt Jegyző Úr,

Tisztelt Felügyelőség,

Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak!

Alulírott, drXXXXXXXXXXXXXXXMiskolc Vörösmarty út XXXXX sz. alatti lakos – mint hatásviselő- a

3.sz. főút Miskolc belterületi szakasza ELŐZETES VIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ-val kapcsolatban

az alábbi észrevételeket kívánom tenni.

A rendelkezésemre álló információk alapján úgy tűnik, hogy a 3. sz. főút Vörösmarty útra terelése jelentős környezetterhelést és életminőség romlást okozna, különösen a Vörösmarty útnak a Király és Soltész Nagy Kálmán út közötti szakaszán élő emberek számára.

1. A projekt célja

A leírás szerint „ A projekt elsődleges célja a belváros tehermentesítése a 3. sz. főút városon átmenő forgalmától. Ugyanakkor az új út üzemeltetésével a régi 3. sz. főútról elterelt forgalom új helyeken jelenik meg, ahol eddig jóval kisebb volt a forgalom.”

Az azonban nem derül ki, hogy a környezetterhelés szempontjából „nyertes” illetve „vesztes területek lakossága – akik életminőségének javítását célozzák- hogyan aránylik egymáshoz.

A tervdokumentáció alapján a forgalom a Búza tér- József Attila utcai döntően kereskedelmi övezetről a Vörösmarty úti kifejezetten lakóövezetre terelődik.

2. Zaj

A vizsgálati dokumentáció megállapítja, hogy a Vörösmarty út mentén nőni fog a zajterhelés.

A zajszint a Vörösmarty út mentén már most is meghaladja a határértéket, sok helyütt jelentősen. Az adatokból kitűnik, hogy a határérték túllépése gyakorlatilag a teljes napra kiterjed, gyakran mértek éjszaka 80 dB-t is meghaladó zajszintet.

A zajmérést 2014.12.04. 12:30 – 2014.12.05. 12:30 között végezték, az év jelentős részében (őszi-tavaszi időszak) ennél nagyobb a járműforgalom. Fontos kiemelni azt is, hogy a mérés időszakában a jelentős zajterhelést okozó motorkerékpár forgalom elhanyagolható. Okkal vélelmezzük tehát, hogy a tervezett beruházás VALÓS hatása sokkal kedvezőtlenebb lesz.

A tanulmány szerint zajvédelmi intézkedések szükségesek:

„Az elvégzett zajvédelmi számítások során megvizsgáltuk, hogy amennyiben a távlati állapot aszfaltburkolatára a 25/2004. (XII. 20) KvVM rendelet 2. sz. melléklet 6. táblázata szerinti „B” (tervezett kopóréteg pl. SMA 11 45/80-60 kopóréteg vagy ezzel egyenértékű kopóréteg, SPBI 75,0 dB 50 km/h esetén) helyett „A” kategória (kopóréteg pl. SMA 11 45/80-60, SPBI 73,2 dB 50 km/h esetén) aszfalt burkolatot alkalmazunk, és feltételeztük az útkezelő folyamatos burkolat állagmegóvási tevékenységét, amellyel kedvezőtlenebb állapot nem következik be, teljesülnek-e a 27/2008. (XII. 3.) sz. KvVM–EüM együttes rendelet 4.§ (5) pontja szerinti határértékek.”

Eddigi tapasztalataink alapján az útkezelő folyamatos állagmegóvási tevékenységét nincs okunk feltételezni. További érdekes javaslat a „passzív akusztikai védelem”- ezt ki fogja elvégezni, és ki állja a költségét?

3. Levegő

„Összegezve megállapítható, hogy tárgyi beruházás létesítése levegővédelmi szempontból kismértékben kedvezőtlennek tekinthető, azonban nem jelent kockázatot, mivel megvalósulása esetén a levegőterhelés várhatóan a jogszabályban meghatározott határértékek alatt marad.”

A számításokból a Vörösmarty útnak a Király és a Soltész NK utca közötti szakaszára vonatkozó értékeket hasonlítottam össze. (3.sz. útszakasz, immissziós értékek).

A távlati NÉLKÜLE/ VELE (C10 méteres) értékek összehasonlításából az derül ki, hogy a szakértők a forgalom átterelése esetén -sorrendben- 35, 33 illetve 33 % -kal magasabb szénmonoxid, NO₂ illetve PM₁₀ koncentrációval számolnak.

A távlati állapotra nézve a tanulmány a jelenleginél mégis alacsonyabb levegőterheltséget prognosztizál. Így jön ki a „kismértékben kedvezőtlen jövőbeli levegőterhelés”.

Ez a jövő azonban elég bizonytalannak és távolinak látszik: mi van, ha az elkövetkezendő években mégsem tömegesen cserélik le a miskolciak a környezetszennyező autóikat hibridekre?

4. Ember

A társadalmi-gazdasági életre gyakorolt hatások infrastruktúra fejlesztés esetében általában pozitív irányúak. A pozitív hatás elsősorban a gazdasági élet területén jelentkezik.

Általában lehet, hogy pozitív. Máskor meg éppen ellenkezőleg. Az élhetetlen lakókörnyezet inkább menekülésre készteti az embereket. A reális eshetőség ezen belvárosi területen az ingatlanok további elértéktelenedése és a következményes szlömösödés.

Mint azt a tanulmány megállapítja, a projekt megvalósulása esetén környezetterhelés áthelyeződés várható.

Valamennyi hatásviselő nevében kérem a Döntéshozókat, hogy mérlegeljék pozítívan- és negatívan érintett lakosok számának arányát, illetve azt hogy az esetlegesen több száz embernek okozott érdeksérelem és a költségek arányban vannak-e a potenciális üzleti haszonnal.